tag:blogger.com,1999:blog-37968150254157929482024-02-20T01:40:17.564-08:00बोलघेवडाबोलघेवडा ह्या नावाचे ‘कॅसेट मॅगझीन’ आम्ही मित्रांनी मिळुन कॉलेजात असताना सुरु केले होते. त्यात काही तिखट तर काही गोड असे लेख असायचे. आता परत ब-याच वर्षांच्या कालावधी नंतर हाच प्रयास ह्या ब्लॉग वर करु इच्छीतो.राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.comBlogger85125tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-91818638185478861792023-04-28T23:22:00.000-07:002023-04-28T23:22:10.380-07:00चुळ<p> </p><p class="MsoNormal"><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%; text-align: justify;">दातांची किड</span><span style="text-align: justify;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%; text-align: justify;">दात दुखणे</span><span style="text-align: justify;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%; text-align: justify;">दाढा
दुखणे</span><span style="text-align: justify;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%; text-align: justify;">तोंडाला वास येणे ह्यावर एक सोपा उपाय आहे. तो म्हणजे - खाल्ल्यावर
चूळ भरणे.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">एकदाका दातांच्या डॉक्टरांकडे आपण गेलो
की मग सुटका नाही. खर्च व वेळ खाणारा असा हा दातांचा कार्यक्रम. परत आयुष्यभर दातांचे
काही ना काही होतच राहते. आपल्या आधीच्या पिढीत दातांचा एवढा त्रास ऐकिवात नव्हता.
हा त्रास शहरांमध्ये अधिक</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">व गावातून कमी. खेडे गावात लोकांचे दात
शाबूत असतात त्याचे एक कारण म्हणजे ते, खाल्ल्यावर न लाजता चूळ भरतात. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">आपण रोज सकाळी व रात्री झोपताना दात
घासतो तरी सुद्धा आपले दात वरचेवर खराब होतात</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">किड लागते</span>,
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">दुखतात</span>,
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">तोंडाला
दुर्गंधी येते. विचार केला तर असे दिसून येते की झोपून उठल्यावर व झोपण्या पूर्वी
दात घासल्यानंतर</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">दिवसाच्या मध्ये काही खाल्ल्या नंतर आपण चूळ
भरायचे थांबवले आहे किंवा विसरलो आहोत. काही खाल्ले की दातांवर पुटं चढतात. चहा</span>,
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">कॉफी</span>,
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">सरबत
अशी पेय जरी प्यायली किंवा खाण्यात साखरेचा भाग असेल तर त्याची पुटं आपल्या
दातांवर चढून वेळीच चूळ भरली गेली नाही तर दातांवरचे आवरण कमकुवत होते</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">दात
पिवळटसर दिसायला लागतात. त्यातून दाढेत किंवा दातात फटी असतील तर त्यात किड बसते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">काही वेळेस आपण जे लहानपणी करायचो ते
मोठे झाल्यावर विसरतो. लहानपणी आई मागे लागून तोंड धुवायला लावायची. त्यामुळे किडी
पासून आपले दात वाचायचे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">चूळ भरण्याची कला </span>– <span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">लाजून
चूळ भरू नये. काही लोकं पाण्याचा घोट तोंडात घेऊन हळुवारपणे ते पाणी तोंडात
फिरवतात. त्याला चूळ भरणे म्हणत नाहीत. जारजोरात गालांचा उपयोग करून तोंडात पाणी
वेगाने व गालांच्या हालचालीने निर्माण झालेल्या पाण्याच्या दाबाने</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">दात</span>,
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, "serif"; line-height: 115%;">हिरड्या
व घसा स्वच्छ करून चूळ भरून टाकावी. पाणी बाहेर फेकता येण्यासारखे नसेल किंवा चूळ
भरायला जागा नसेल तर पिण्याच्या पाण्याचाच घोट पिऊन तोंडातल्या तोंडात चूळ भरून
घोट पिऊन टाकल्याने लोकांना कळणार नाही व दातही स्वच्छ राहतील. हल्ली लोकांच्या
तोंडाला वास येण्याचे एक कारण म्हणजे - खाल्ल्यावर
चूळ न भरणे. नियमित चूळ भरली तर दातांचे आयू वाढते. दातदुखी व दातांच्या कटकटींचे
प्रमाण कमी होते व जीवन सुलभ होते. </span><o:p></o:p></p>राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-62253352688784023532022-06-16T22:03:00.004-07:002022-06-16T22:40:55.332-07:00 अग्निपथ<p style="text-align: justify;">समाजात सगळ्यांनी सैनिकी शिक्षण घेतले पाहिजे व सैन्यसेवा सक्तीची केली पाहिजे असे कित्येक लोकांना वाटते. अशाने जागरूकता येईल, शिस्त वाढेल व त्याच बरोबर तरुणांच्या व्यक्तिमत्त्वाचा विकास होण्याची शक्यता आहेच. पण लोकांना जरी वाटले तरी ते शक्य होणारे नाही कारण सरकारी तिजोरीत सगळ्यांना पगार देण्याइतके पैसेच नाहीत.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJdcGVunLw1OCguSfp2M6hBf40FV7bmM3j8QjwG788MDuELSzRbClEn1Z2oh0SQg1-MfSwcpettxvEu01o6ablHKE5oHmRJKlmExYAlESvNZL19IJ6Imb9bzreYiamD3b3A5JcFz3tFNfCNCkH7o7ZE2MohAiBfLC4goL56C1dCMLHA_O35cllkdnwUg/s640/agnipath.webp" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJdcGVunLw1OCguSfp2M6hBf40FV7bmM3j8QjwG788MDuELSzRbClEn1Z2oh0SQg1-MfSwcpettxvEu01o6ablHKE5oHmRJKlmExYAlESvNZL19IJ6Imb9bzreYiamD3b3A5JcFz3tFNfCNCkH7o7ZE2MohAiBfLC4goL56C1dCMLHA_O35cllkdnwUg/w400-h225/agnipath.webp" width="400" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">सरकारी सैन्यात पेन्शन खूप आहे व त्याचा खर्च इतका मोठा व दरवर्षी वाढत जाणारा आहे की सरकारला तो झेपणारा नाही. एक जवान २० वर्षानंतर पेन्शन घ्यायला लागतो (तेव्हा त्याचे वय साधारण ३६ ते ४० असते) तेव्हा पासून तो पुढची किमान ३० वर्ष पेन्शन घेतो त्याच्या नंतर त्याच्या मागे त्याची पत्नी किंवा मुलगी पेन्शन घेते. तो ३६ - ४० वर्षाचा असल्याने व सैन्यातल्या शिस्तीच्या सवयीने पेन्शन बरोबर दुसरी नोकरी पकडून चार पैसे कमावतो व घराला हातभार लावतो. सैन्यात केलेल्या १७ - ते २० वर्षाच्या सेवेबद्दल पेन्शन मिळालीच पाहिजे. </p><p style="text-align: justify;">आपल्या सेनेतल्या जवानांचे सरासरी वय कमी होऊन त्याच बरोबर सरकारचे पेन्शन बिल कमी होण्यास साध्य असे दूरगामी धोरण अमलात आणले तर दोघांचाही फायदा होऊ शकतो. त्याच बरोबर जवानांना बाहेर जाऊन दुसरा उद्योग धंदा किंवा नोकरी पण करता येईल. अग्निपथातून बाहेर पडते समयी तरुणांचे वय २२ ते २८ असणार आहे त्याच बरोबर हातात १० - १२ लाखाचा निधीही. परत २५ टक्के सैन्यात भरती होण्याच्या गाजराच्या आशेवर ते सैन्यात असताना काम पण चांगले करतील, पुढे केंद्रीय सैन्यबळात भरती होण्यास प्राधान्य पण मिळेल व काही जणांना तर १० - १२ लाखाच्या भांडवलावर स्टारटअप सुद्धा करता येईल. तेव्हा उगाच तोडफोड करून विरुद्ध पक्षाच्या लोकांनी ठरवून व लोकांना चिथवून अग्नीपथ योजने विरुद्ध निषेध करण्यापेक्षा ह्या योजनेचा तरुणांनी लाभ घ्यावा व येत्या ९० दिवसात भरती होण्यासाठी तयारी करावी. </p><p style="text-align: justify;">मराठी पत्रकार (सगळे नाही, पण बहू) जे अर्ध्या हळकुंडाने पिवळे होऊन स्वतःला पत्रकार समजतात व एका कोणत्यातरी पक्षाची री ओढत बसतात किंवा रक्षासंदर्भातला कोर्स करून सुद्धा फुसक्या राजकीय घडामोडींवर चार वाक्य लिहितात त्यांनी उगाच ताशेने झाडण्यापेक्षा ह्या योजनेचा अभ्यास करून लेख लिहिवावेत. उगाच मोदी आवडत नाहीत फक्त ह्याच कारणास्तव अग्निपथाचा निषेध न करता त्याचे फायदे काय आहेत, तरुणांना कसे भरती होता येईल हे लिहावे. अशा लिहिण्याला म्हणतात जबाबदार लेखणी. </p><p style="text-align: justify;">तरुणांनो उठा अग्नीवीर व्हा उगाच कोणाच्या चिथवण्यावर जाळपोळ व निषेध करून काही मिळणार नाही - आपल्या देशाला ह्याच पासून तर वाचवायचे आहे. अग्निपथावर अग्नीवीर बना व स्वतःचा जठराग्नी शमवा देशाचे भले करा.</p>राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-78061929460011624022022-05-12T00:12:00.001-07:002022-05-12T00:12:19.405-07:00१८५७ चे स्वातंत्र्य समर<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">इंग्रजांच्या विरुद्ध लढलेल्या १८५७च्या स्वातंत्र्यसमराला बरीच वर्षे लोटली. इंग्रजांशी झुंजून त्यांना मागे रेटण्यात आपले स्वातंत्र्यवीर सफल झाले व आजच्याच दिवशी १६५ वर्षापूर्वी दिल्ली इंग्रजांपासून मुक्त झाली. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">मंगल पांडे, राणी लक्ष्मीबाई व तात्या टोपे ह्यांच्या सारख्या असंख्य हुतात्म्यांमुळे बहादूर शहा जफर भारताचा राजा झाला. भले सहाच दिवसांकरता पण झाला. इंग्रजांनी त्याचा पराभव करून दिल्लीवर परत ताबा मिळवला आणि भारताचे पहिले स्वातंत्र्य समर अयशस्वी ठरले. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">इंग्रजांनी ह्या स्वातंत्र्य लढ्याला “काडतुसाला लागलेल्या गायीच्या व डुकराच्या चरबीमुळे झालेला उठाव” असे घोषित केले. इंग्रजांनी त्यांना सोयीस्कर असा इतिहास आपल्या गळी उतरवला. खरे काय घडले व किती प्रमाणात घडले ह्याचे आपल्या लोकांना अज्ञान होते व त्यामुळे ह्या लढ्याचे आपल्या लोकांना विस्मरण होऊ लागले. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">स्वातंत्र्यवीर सावरकरांनी गेल्या शतकाच्या पहिल्या दशकात इंग्रज अधिकाऱ्यांनी पाठवलेल्या पत्रांचा व तपशिलांचा अभ्यास करून खरा इतिहास भारता समोर ठेवला. चरबीमुळे झालेला छोट्या स्वरूपाचा उठाव नव्हे तर १८५७चे स्वातंत्र्य समर हा इतिहास लोकांना दाखवून त्यांचे अज्ञान दूर केले. प्रयत्न केले तर स्वराज्य मिळू शकते हे लोकांना पटले. भारतीय जनतेला राणी लक्ष्मी, टोपे व मंगल पांडे ह्यांच्या हौतात्म्याचे स्मरण करून दिल्यामुळे पुढे प्रोत्साहित होऊन त्यांच्या नावाचा जयजयकार करीत व ओठावर बंकीम चंद्रांच्या वंदे मातरमचा उद्घोष करीत कित्येक भारतीयांनी आपले जीवन समर्पित केले. </span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">स्वराज्य भिकेत मिळत नाही तर हिसकावूनच घ्यावे लागते हे समजावण्याचे काम १८५७ च्या स्वातंत्र्यलढ्याने केले. ह्याचे स्मरण म्हणून ११ मे हा दिवस भारतीय स्वातंत्र्य समर दिन म्हणून दर वर्षी साजरा झाला पाहिजे.</span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRrm4x7qDl0AkLy-AynSmTapNXNfa9cFB7VG4om2wG2KSpUlEJtqPbG9QjTizOS9CLlNyPiXQfBNUdnje6b9Rwdfej4hjzZkbV23wUW8oQnFa0iNIwAqSqFtBN2uH3QHot2BpCf2nAohx-MtEQivuYEX7Lc6qmRgIVjGzzvv99abplGFvFsTZrS5ePXg/s300/VEERSAVARKAR.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="168" data-original-width="300" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRrm4x7qDl0AkLy-AynSmTapNXNfa9cFB7VG4om2wG2KSpUlEJtqPbG9QjTizOS9CLlNyPiXQfBNUdnje6b9Rwdfej4hjzZkbV23wUW8oQnFa0iNIwAqSqFtBN2uH3QHot2BpCf2nAohx-MtEQivuYEX7Lc6qmRgIVjGzzvv99abplGFvFsTZrS5ePXg/w640-h358/VEERSAVARKAR.jpg" width="640" /></a></span></div><span style="font-size: medium;"><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRRHylyRKX1ZSNNOCtNUppLmOFmmmOOOFimroejiTJNs8J9jDWWT50eWz6OPMz7qCgM4yxm3kBb5Xpl-OOFOy2y--Oc-WXUnyxFowWcpfAg90-BXGwBgvYAvSDvZN0f-LiNwg9ZKhIylCR8cYOwT4bGR-plAE0t5VBn5l46Mm_Z1mo4NbRMeQN-dW_xA/s272/RANILAXMI.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="272" data-original-width="185" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRRHylyRKX1ZSNNOCtNUppLmOFmmmOOOFimroejiTJNs8J9jDWWT50eWz6OPMz7qCgM4yxm3kBb5Xpl-OOFOy2y--Oc-WXUnyxFowWcpfAg90-BXGwBgvYAvSDvZN0f-LiNwg9ZKhIylCR8cYOwT4bGR-plAE0t5VBn5l46Mm_Z1mo4NbRMeQN-dW_xA/w435-h640/RANILAXMI.jpg" width="435" /></a></div><br /></span><p></p>राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-85633358268181869332021-06-01T00:17:00.004-07:002021-06-01T00:48:26.986-07:00काय बाय सांगू, कस्सं ग सांगू , मलाच माझी वाटे लाज, टूsलकिट येऊन गेलय आज.. <p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">काय बाय सांगू</span>,
<span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">कस्सं ग सांगू</span><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">मलाच माझी वाटे
लाज </span><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">टू</span>S <span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">लकिट येऊन गेलय आज..</span><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">हा लेख </span><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">जे अर्ध्या
हळकुंडाने पिवळे झालेले काही सुमार स्वतःला पत्रकार म्हणवणारे</span>, <o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">जे जर्नालिझमचा
कोर्स करून अभ्यास न करता सतत स्वतःची जीभ उचलून टाळ्याला लावणारे</span>, <o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">माकडाच्या हातात
कोलीत लाभल्यागत लिहीत सुटणारे</span>,<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">फेसबुकवर लिहून
स्वतःच्या मित्रमैत्रिणींकडून (त्यांच्या नकळत) लाईक्स घेऊन जनमत बदलू पाहणारे</span><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">मोदी द्वेष्टे व
कसे तरी करून मोदींना नावे ठेवायची ह्या एकाच उद्दिष्टाने भारावून लिहिणारे</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">जे टूलकिट
प्रमाणे वागणारे काही पत्रकार आहेत</span>, <o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">कुवत नसताना
नावाजलेल्या मेडीया मध्ये काम करणारे काही वार्ताहर स्वतःला नेता समजून लोकांना
प्रभावित करण्याचे काम करू पाहणारे</span>, <o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">दुरून उंटावरून
शेळ्या हाकणारे काही वार्ताहर</span>, <o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">अशा व सुमार
वार्ताहर जातीला समर्पित करत आहे. हा लेख आहे अशा सूमार वार्ताहरांपासून सावधान
करणारा. कोव्हिड व लसीकरणावर जे वार्ताहर मुद्दामून संभ्रम निर्माण करू पाहत आहेत
त्यावर प्रकाश टाकणारा –</span><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">१. दोन लसी टोचण्याच्या मधल्या दिवसांतले अंतर
सारखे बदलले जाते – साधारण काळात संशोधन करून लस बनवायला १० ते १५ वर्ष लागतात. पण
युद्धजन्य परिस्थितीत जर एका वर्षात लस तयार केली तर दोन डोसांमधले अंतर लसी करण
करता करता येणाऱ्या अनुभवांवर ठरवण्यात येते. त्यात काही गैर नाही. त्यात काही
राजकारण नाही. साधारण अंतर ठरवण्यात त्या त्या क्षेत्रातील तज्ज्ञ व नामवंत जे
त्या वेळेला बरोबर समजतील ते ते केले जाते. त्यांची समज सुद्धा अनुभवावर आधारीत
असल्यामुळे बदलत राहाते. त्यात काहीही वावगे नाही</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">एक्सरे चा शोध लागला तेव्हा मेरी क्युरीने एक्सरे मशीन
पहिल्या महायुद्धात वापरले व हे करता करता एक्सरे चे दुष्परिणाम व वापरायचा
शिष्टाचार अनुभवाने शिकले गेले व ठरवले गेले. कोणी अमेरिकन राष्ट्रपती किंवा
राणीवर ताशेरे झाडले नाहीत. पण आमचे वीर वार्ताहर मोदींना नावे ठेवून मोकळे. उगाच
नावं ठेवायच्या ऐवजी आपण तज्ज्ञांवर सोडलेले बरे एवढी पण अक्कल नाही किंवा
मुद्दामून संभ्रम तयार करायचा म्हणून बातम्या देताना किंवा ट्विट करताना १२ ते १८
आठवड्याचे अंतर हे स्पष्ट नाही सांगणार. पण फक्त १८ आठवडे एवढेच सांगतील. नाव
घेतले तर आवडणार नाही काही वार्ताहारांना. पण कोणाला त्यात रस असेल तर विचारावे.</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"> <span style="font-family: Mangal, serif;">२.</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">लसीकरण हळू हळू चालले आहे – आज भारत दर तीन
चार दिवसाला एका न्यूझीलंड एव्हढे लसीकरण करत आहे. लस तयार होण्याच्या
क्षमतेपेक्षा जास्त लस बनू शकणार नाही. कोणत्याही भारता एवढ्या जनसंख्या असणाऱ्या
देशाला ३</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">महिन्यांत लसीकरण जमू शकणार
नाही. अशक्य आहे. जे पत्रकार टक्केवारी घेऊन बोलतात ते प्रारंभीच चुकीचे बोलतात.
एकतर गणित व स्टॅटिक्सटीक्स कशाशी खातात ते माहीत नसणार किंवा माहीत असेल तर मग
मुद्दामून लोकांना भटकवण्यासाठी करतात असाच निष्कर्ष काढावा लागेल.</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">टक्केवारी वर बोलण्यासाठी सगळ्या देशांची
लोकसंख्या एक असायला पाहिजे. पण लोकसंख्येत फार फरक असेल तर टक्केवारी चुकीचे
चित्र साकार करते. कोविन वर लसीकरणाचे स्लॉट मिळणे मुश्किलीचे आहे हे सध्याचे
चित्र आहे. सध्या लसीची मागणी व लस ह्यात साधारण ६.५ :: १ एवढा फरक आहे. पण हे
चित्र ह्याच महिन्यात बदलेल. तरी सुद्धा रोज १५ ते २० लाख लसीकरण होते ह्याचा अर्थ
ते होते. जसे जसे (पूढच्या महिन्यापासून) जास्त पुरवठा होईल तसं तसे सगळ्यांना
मिळेल.</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p> </o:p><span style="font-family: Mangal, serif;">३.</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">मी घेणार नाही. कसे आहे काय होईल माहीत नाही.
लसीकरणाची घाई केली जात आहे.</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">– बरेच
पत्रकार छाती ठोकून हे चॅनलवर सांगत होते (कोणाला नाव जाणून घ्यायचे असेल तर
विचारावे) व आता हेच पत्रकार आम्हाला पहिल्यांदा लस द्या कारण आम्ही पण फ्रंटलाईन
वर्कर हे बोलायला लागले आहेत. कित्येक कांग्रेसी लोकांनी हळूच लस घेतली. समाजवादी
पक्षाने तर लसींला भाजप लस असे नाव दिले होते व तरी सुद्धा आता म्हणतात लसीकरण होत
नाही. हाच दुटप्पीपणा परिपक्व म्हणवणारे पत्रकार पत्रकारीता करताना दाखवतात.</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p> </o:p><span style="font-family: Mangal, serif;">४.</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">मृतकांची संख्या चुकीची व कमी दाखवत आहेत
केंद्रसरकार – कांग्रेस पासून पावसाळी छत्र्यांसारख्या उगवणाऱ्या पत्रकारांपर्यंत
हे सांगत फिरत आहेत. केंद्र सरकार राज्यांनी दिलेले आकडे जोडून यादी तयार करतात.
मग खोट कोण बोलत आहे.</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p> </o:p><span style="font-family: Mangal, serif;">५.</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">दुसऱ्या वेव साठी तयारी नव्हती – इस्पितळ
ऑक्सिजन पुरवणे हे स्वास्थ्य विभाग बघतो व हा राज्य विषय आहे. केंद्रसरकार ने
दिलेले दिशा निर्देश किती राज्यांनी पाळलेत. गेल्या वर्षी मार्च मध्ये केंद्र
सरकार नी राज्यांना सुचीत केले होते. किती राज्यांनी तयारी केली. ममता तर साध्या
मीटिंगला सुद्धा गैरहजर राहाते. पत्रकारांना राज्यांचे विषय कोणते व केंद्रांचे
विषय कोणते हे माहिती तरी आहे का व माहिती असेल तर मग विषय मांडताना तसे दिसत नाही
उगाच वेड घेऊन पेडगावाला</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">जायचे असे दिसते.
तिसरी वेव येणार त्याची तयारी करा. फायजर लस आणा अशी ओरड सुरू झाली आहे. लहान
मुलांना होईल ह्याची आता पासून भिती लोकांच्या मनात भरवायला सुरवात झाली आहे. लस
हा बिल्यन डॉलर व्यवसाय आहे व त्यातून बऱ्याच लसी भारतात बनायला लागल्या मुळे खूप
जणांच्या पोटीत दुखायला लागले आहे. कारण भारत एक मोठी बाजारपेठ आहे व फायजर
वगैरे</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">कंपन्या भारत एक लस बनवण्यात
अग्रेसर देश आहे ह्या कल्पनेनी ग्रस्त आहेत. त्यांची लस घ्या ह्या वातावरण
निर्मितीला आता सुरवात झाली आहे. ह्या परदेशी कंपन्यांच्या कामात किती वार्ताहर व
राजकारणी सोपा मार्ग पत्करतात ते बघायचे. सुज्ञांना एवढे सांगणे पूरे. त्यांना
समजेल काय म्हणायचे आहे ते.</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p> </o:p><span style="font-family: Mangal, serif;">६.</span><span style="font-family: Mangal, serif;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif;">पिएम केअर व सिएम रिलीफ फंड – पिएम केअर
बद्दल सगळे विषय सर्वोच्च न्यायालयाने तपासून त्यात काही गैर नाही हे सांगितले
आहे. तेव्हा कोणाला ज्याच्यात जे द्यायचे आहे ते द्यावे. पण दर काही दिवसांनी
त्यावर कार्यक्रम करून केअर फंड बद्दल ओरड करून अशा वार्ताहरांचा उद्देश कोणी तरी
दुसरा ठरवतो असे वाटते.</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p> </o:p><span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">७. ह्याला जबाबदार केंद्र सरकार – नुकत्याच
घेतलेल्या अमक्या तमक्या सर्वेक्षणात मोदींनी दुसरी लाट आणली.. मोदी गेले .. आता
त्यांचे काही खरे नाही.. एका वार्ताहराने तर
(राजकीय दृष्ट्या कोणत्याही विचार प्रवाहाची नाही व फक्त बातम्या देणारी
व्यक्ती) सरळ हेच छापले ....” करोना काळात सगळ्यात वाईट कामगिरी करणारा नेता कोण
यावर ९० टक्के मतं मोदींना </span>XXXXX . <span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">पुढच्या काही
वर्षात </span>XXXXX <span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">तोंड दाखवायला जागा ठेवणार
नाही</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">बघ! मी - तो दिवस सेलिब्रेट करू आपण</span>XXXXXXXXX
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">अनेक भक्ताडांबरोबरच्या संबंधांवर मी या
देवामुळेच स्टे आणलाय. हे एवढे टोकाचे मोदी द्वेष्टे काय पत्रकारिता करणार व
त्यांच्यावर मग विश्वास कोण ठेवणार. ते वार्ताहर होऊच शकत नाहीत. वार्ताहर म्हणवून
फेसबुकवर कोणाचा तरी अजेंडा राबवणारा टूलकीट प्रेमीच असू शकतो. हास्यास्पद हे आहे
की हे वार्ताहर फेसबुकचा चा उपयोग करून स्वतःच्या मित्रांकडून टाळ्या वाजवून
घेतात. </span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p></p>राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-8125136674907609142020-09-22T21:16:00.004-07:002020-09-22T21:16:51.376-07:00कृषी विधेयक<p> </p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br /></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">शेतकऱ्यांसाठी
असलेले कृषी विधेयक संसदेच्या पावसाळी सत्रात पारित झाले. त्याने कोणाचा लाभ
कोणाचा तोटा</span><span lang="MR" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: Mangal;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">झाला ते बघू - </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">सध्यस्तिथी</span></u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> – शेतकरी
एमएसपी </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">MSP (</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">मिनिमम सपोर्ट प्राइस) प्रमाणे सरकारला पीक
विकतात. पण सरकार सगळे पीक विकत घेऊ शकत नाही. जे मोठे शेतकरी आहेत ते सरकारला एमएसपीच्या
किमतीने पीक विकतात, व अशा शेतक-यांची टक्केवारी सरासरी १५ टक्के आहे. पण छोट्या
शेतकऱ्यांना सरकारला पीक विकायला अवघड जाते. असे साधारण ८५ टक्के शेतकरी आहेत. असे
छोटे शेतकरी एपिएमसी </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">APMC (</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">एग्रीकलचरल प्रोड्यूस मार्केट कमिटी) तर्फे मिळेल
त्या किमतीला (एमएसपीहून खूप कमी किमतीला सुद्धा) त्यांचे पीक बाजारात विकतात. एपिएमसीतर्फेच
गेले पाहिजे ह्या बंधनाने त्यांना त्यांचे पीक नेहमी कमी किमतीत विकावे लागते.
कारण एपिएमसीवर अर्थी</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">बिछौले</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">व्यापारी</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">सावकार व
राजकारणी ह्यांची पकड घट्ट झाली आहे व ते पडेल किमतीला शेतकऱ्यांकडून माल घेऊन
जास्त किमतीला बाजारात विकतात. त्यात त्यांचा फायदा व शेतकऱ्यांना रडकुंडीची पाळी
येते. उदाहरणादाखल - बटाटा शेतकऱ्यांकडून २ रु ते ५ रु किलो ने घेतला जातो तर
बाजारात ३० ते ४० रु किलोने एपिएमसी विकते. एवढेच नाही तर कधी कधी भाव
वाढवण्यासाठी उभ्या पिकाला आग लावून पीक बाजारात आणूच देत नाहीत. छोट्या
शेतकऱ्यांचा ह्यात नेहमी तोटाच होतो. अशा वेळेला ह्याच अर्थीकडून शेतकरी उसने पैसे
घेऊन पोटाची भूक भागवतो व सावकारांच्या कारस्थानाला बळी पडतो.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">कृषी
विधेयकाने वरती लिहिलेल्या सध्यस्तिथीत आणलेला फरक - शेतकऱ्यांना कोठल्याही
बाजारपेठेत आता त्यांचे पीक विकता येईल – ह्याचा अर्थ ते एपिएमसी तर्फेच विकण्यास
बांधील नाहीत. एमएसपी पेक्षा जास्त किंमत जिथे मिळत असेल तेथे व तेथल्या बाजार
पेठेत विकू शकतात. नसेल मिळत तर एमएसपीच्या किमतीत सरकारला किंवा एपिएमसीला विकता
येईल अशी तरतूद ह्या होणा-या कायद्यात आहे. ह्या विधेयकाच्यामुळे मोठ्या कंपन्या
जर छोटी छोटी शेती असलेल्या शेतकऱ्यांना एकत्र आणून त्यांच्याकडून माल विकत घेणार
असतील तर त्यांच्या बरोबर सौदा करून फायदा करून घ्यायची शेतकऱ्यांना पुरी सूट आहे.
बी पेरण्या आधी किंमत ठरवता येईल व बाजारात ठरवलेल्या किमतीपेक्षा नंतर जास्त
किंमत मिळत असेल तर शेतकऱ्याला ती अधिक किंमत मिळेल अशी तरतूद ह्या विधेयकात आहे.
जर किंमतीत घट झाली तर शेतकऱ्याला आधी ठरलेली (जास्तीची) किंमत मिळेल. शेतकऱ्यांना
किमती प्रमाणे पैसा वेळच्यावेळी मिळेल. हे सगळे सुकर होण्यासाठी दहा हजारावर
कोऑपरेटीव्ह सोसायट्यांची उभारणी केली जाईल व एपिएमसीला समांतर माध्यम उपलब्ध करून
दिले जाईल. अशा करण्याने एपिएमसीची मक्तेदारी संपायला मदत होईल व शेतकऱ्यांचा
फायदा होईल. शेतात आलेले पीक सौदा झालेल्या कंपन्या त्यांच्या शेतावरून उचलून
नेतील, त्याकारणाने शेतक-यांचा पीक बाजारा पर्यंत पोहोचवण्याचा त्रास वाचेल. ह्या
सगळ्यामुळे बाजारात चुरस निर्माण होऊन एपिएमसीची मक्तेदारी संपुष्टात येईल किंवा
एपिएमसीला शेतकऱ्यांना वाजवी भाव देण्यात आपोआप भाग पाडले जाईल. </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ह्या
पार्श्वभूमीवर कोणाला कसा फायदा होतो ते पाहूया </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">शेतकरी –
त्यांना फायदाच होणार कारण आता आहे त्या पेक्षा अधिक बाजारपेठा त्यांना उपलब्ध
होणार आहेत व त्याच बरोबर मोठ्या कंपन्यांचे भांडवल त्यांना शेती करायला उपयोगी पडणार
आहे. </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">कॉंग्रेस – शेतकऱ्याला
एपिएमसीच्या कचाट्यातून मुक्त करण्याचा मुद्दा त्यांच्या २०१९च्या जाहीरनाम्यात
कॉग्रेसनी केला होता. पण तो पक्ष आता सुकाणू हरवलेल्या जहाजासारखा आहे. स्वतःच्या
अस्तित्वावर प्रश्न उपस्थित झाले असताना त्या पक्षामधल्या लोकांची विवेक बुद्धी
नष्ट झाली आहे. राहुल व त्याची आई लोकसभेच्या अधिवेशनाच्या आदल्याच दिवशी
देशाबाहेर गेले. त्यांना कोण गंभीरतेने घेणार. त्यांनी ह्या विधेयकाच्या विरोधी
(विरोधी पक्ष म्हणून) भूमिका घेऊन एक प्रकारे स्वतःच्या पायावर कुऱ्हाड मारून
घेतली आहे. विनाश काले विपरीत बुद्धी अजून काय. </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">शिरोमणी अकाली
दल</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">राष्ट्रवादी कॉग्रेस व तत्सम पक्ष – त्यांचे बरेच
पदाधिकारी एपिएमसी चालवत असल्या कारणाने व त्यांचे काही आप्त व जवळचे अर्थी</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">सावकार</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ट्रेडर्सच्या
भूमिकेत असल्याने त्यांना ह्या विधेयकाने मोठा फटका बसणार आहे. इतक्या
महत्त्वाच्या विधेयकाला, स्वतःला शेतकरी म्हणणारे</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">देशाचे माजी
कृषिमंत्री आपले शरद काका सोयीस्कर रित्या राज्यसभेत उपस्थित नव्हते. ह्यावरून
जाणकाराने ते कोणाच्या बाजूचे आहेत ते समजावे.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span></span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">शिवसेना –
लोकसभेत विधेयकाच्या बाजूने व राज्यसभेत विरोधात. ही मंडळी तर काही विचार व
विवेकाच्या गोष्टी करूच शकत नाहीत. लोकसभेत विधेयकाच्या बाजूने मत दिले कारण तेथे
लोकांच्यात मत मागायला जावे लागते. सत्तेसाठी कॉग्रेस व राष्ट्रवादीपुढे लोटांगण
घातले म्हणून त्यांना खूश ठेवण्यासाठी राज्यसभेत विरोधात मत दिले. परत लोकसभेत
विधेयकाच्या बाजूने व राज्यसभेत विधेयकाच्या विरोधात दिलेली भाषणे निवडणुकीच्या
वेळी सोयीने वापरता यावी म्हणून हे गैरजबाबदार वर्तन त्यांनी मुद्दमून केले. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">पत्रकार –
मराठी पत्रकारांनी अभ्यास करून लिहिलेले लेख अजून वाचनात आले नाहीत. उगीच थाळी व
टाळी वरून पंतप्रधानांची टवाळी उडवणारे व फेसबुकच्या वैयक्तीत पानाच्या मागे लपून
आपल्या पत्रकारितेचा आविष्कार करणारे पत्रकार दिसतात पण कोणी गंभीर प्रश्नांचे
अभ्यास करून लिहिलेले लेख क्वचितच पाहायला मिळतात. </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">माध्यमे – प्रसार
माध्यमे कोणत्या पक्षाच्या बाजूने आहेत त्यावरून ते त्यांचे कार्यक्रम चालवतात.
एनडिटीव्ही</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">इंडिया टुडे विधेयकाच्या विरोधात कार्यक्रम
चालवतील व टाइम्स नाऊ व रिपब्लिक विधेयकाच्या बाजूने हे कार्यक्रम न पाहता सांगता
येईल. त्यांची विश्वासाहर्ता किती रसातळाला गेली आहे ते ह्यावरून दिसते.</span><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-63054790652882604322020-08-28T22:40:00.002-07:002020-08-28T22:40:55.322-07:00प्रसिद्ध वर्तमानपत्र<p style="text-align: justify;"> </p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br /></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span style="font-size: medium;"><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">एकेकाळी माधव गडकऱ्यांसारखे वृत्तपत्राचे संपादक होऊन गेले.
सडेतोड संपादकीय</span><span style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">, <span lang="HI">भ्रष्टाचारा विरुद्ध घणाघाती
लिखाण</span>, <span lang="HI">मुद्देसूद भाषा</span>, <span lang="HI">अभ्यासपूर्ण व
सरकारच्या धोरणांच्या योग्य मूल्यमापनाने सजलेले त्यांचे लेख म्हणजे एक पर्वणी
असायची. हल्लीचे लांगूलचालन करणारे संपादक </span></span><span lang="MR" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">व नव नवे वार्ताहर</span><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"> म्हणजे वृत्तपत्राचा ऱ्हासच समजायचा. हेही थोडके नव्हते की
काय</span><span lang="MR" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">.
</span><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">काही राजकीय पक्षा</span><span lang="MR" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">च्या</span><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">
वृत्तसंपादकांची मराठी भाषा शैली इतकी वाईट की गटारातले पाणी पण स्वच्छ वाटायला
लागेल. वृत्तपत्र </span><span lang="MR" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">नाही,</span><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"> पक्षाचे मुखपृष्ठ वाटते. अशा वृत्तपत्रात
काम करणाऱ्या तरुण वार्ताहरांबद्दल वाईट वाटते. ते पण तेच शिकणार व पुढे असलीच
भाषा वापरणार.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span style="font-size: medium;"><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">ट्विटर व सोशल मेडीयामुळे हल्ली सगळेच वार्ताहर झाले आहेत.
काहींचा अपवाद वगळता जवळ जवळ सर्व</span><span style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">, <span lang="HI">घाल माती काढ गणपती सारखे पत्रकारितेचा अभ्यास कसाबसा संपवून स्वतःला
वार्ताहर म्हणणारेच जास्त नजरेस दिसतात.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>जे जर्नालिझमचा कोर्स करून वार्ताहराचे करियर करण्याच्या उद्देशाने येतात
त्यांनी जास्त जबाबदारीने बातम्या देणे योग्य नव्हे का. पण बातमी व मत ह्यात अंतर
आहे ते विसरले जाते. किंबहुना बातम्या देणे कमी व स्वतःची किंवा दुसऱ्यांची मतं
स्वतःच्या नावावर छापून बाजार मांडणारेच </span></span><span lang="MR" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">मोकाट सुटलेत</span><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;">.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;"><span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"><span style="font-size: medium;">तथ्यावर आधारीत बातम्यांपेक्षा शब्दांचे भांडवल करून
प्रसिद्धी मिळवणे व स्वतःचा मार्ग सुकर करणे हेच बघायला मिळते. असे वार्ताहर सोशल
मेडीयावर त्यांच्या वैयक्तिक पानावर ते ज्या वृत्तसंस्थेत काम करतात त्यांच्या
धोरणानुसार त्यांचे लेखन रंगवताना दिसतात. त्यावर त्यांच्या मित्र मैत्रिणींकडून
लाईक्स व शेअर मिळवतात पण अभ्यास करून काही लिहिले किंवा बोलले हे क्वचितच वाचायला
किंवा ऐकायला मिळते.</span></span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></p>राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-72405116906865785292020-08-24T00:05:00.005-07:002020-08-24T00:15:27.518-07:00महाभारत (पुस्तक सहावे)<p style="text-align: justify;">महाभारत - प्रा. द गो दसनूरकर लिखित आपले महाभारत. १० भाग आहेत. महाभारताचे रोज वाचन व्हायचे आमच्याकडे. महाभारत काव्य काय आहे व त्यातली मुख्य व्यक्तिमत्त्व कोण कोणती आहेत हे नंतर सु ग शेवड्यांच्या व्याख्यान मालेत ऐकायला मिळाले. ते गणपती मंदिरात महाभारतातली सहा पात्रांवर प्रवचने घ्यायचे. “शाळे बाहेरच्या शाळा” हा लेख गणेश मंदिराची आठवण म्हणून लिहिला. </p><p style="text-align: justify;"><a href="http://bolghevda.blogspot.com/2010/11/blog-post_15.html" target="_blank">शाळे बाहेरच्या शाळा</a></p><p style="text-align: justify;">महाभारतातल्या कथा ऐकायला व वाचायला मजा वाटायची. महाभारतातल्या गोष्टी म्हणजे प्रत्येकाच्या आयुष्यात येणारे प्रसंग आहेत. आपल्या प्रत्येकाच्या आयुष्यात वनवास, अज्ञातवास, हे करावे का ते करावे ह्याचे द्वंद्व, हे सगळे येत असते. महाभारत हे १० भागांचे मोठे पुस्तक प्रथमच वाचले. मी तेव्हा नववी दहावीत असेन. महाभारतात गोष्टी असल्या तरी दसनूरकरांनी त्यावर भाष्य केले आहे ते फार सुंदर व सूचक आहे. मी मोकळ्या तासाला वर्गात त्यातल्या गोष्टी सांगायचो. </p><p style="text-align: justify;">त्या वेळेला कळले की महाभारत हा खरा “जय” नामक इतिहास आहे. आपल्याकडे इतिहास लिहायची पूर्वी पद्धत नसायची. काय जो इतिहास आहे तो पुराणात लिहिला गेला आहे. परत आपली संस्कृती बरीच जुनी असल्यामुळे बऱ्याच वेळेला इतिहास व पौराणिक कथा ह्या मध्ये संभ्रम निर्माण होतो. व जे जे गौरवास्पद आहे ते ते पौराणिक आहे व जे जे पराभवाचे दाखले आहेत तोच फक्त इतिहास आहे असे ह्या मॅकॉलेच्या नातलगांनी आपल्या मनात ठोस बसवलेले आहे. रामाचा जन्म अयोध्येला झाला ही ऐतिहासिक घटना नसून फक्त पौराणिक कथा आहे व ती पौराणिक आहे म्हणून ती खरी नाही व ती खरी नाही पण बाबराची मशीद तिथे उभी आहे म्हणजे तीच खरी व ती खरी म्हणून तेथे राम मंदिर का उभारायचे असे प्रश्न विचारण्यात मोठी संख्या हिंदू लोकांचीच. ह्या वर एक लेख लिहिला होता तो आठवला. जाता जाता देतो. लेख इंग्रजी मध्ये आहे - Making Peace with History.</p><p style="text-align: justify;"><a href="http://rashtravrat.blogspot.com/2010/09/making-peace-with-history.html" target="_blank">MAKING PEACE WITH HISTORY</a></p><p style="text-align: justify;">ह्या पुस्तकाचे मुखपृष्ठ पुण्याला घरी आहे. येथे नाही देता येत.</p>राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-82420677541830242072020-05-27T00:40:00.006-07:002020-05-27T00:43:09.242-07:00नेटवरच्या मालिका<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पाताळलोक</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मिर्झापूर सेक्रेड
गेम्स आपल्या येथील नेटवर चालणाऱ्या मालिका कलेच्या दृष्टिकोनातून खूपच वाईट आहेत.
निर्मात्यांना कलाकृतीच्या नावाखाली विकृती दाखवण्यात जास्त रुची दिसते. </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याचे पडसाद आपण
अनुभवत आहोतच. समाजात क्रूरता</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आततायीपणा<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>व विकृतीची झलक सभोवार दिसते.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>आपल्या शत्रूचे कौतुक करताना दुःख होते पण काही पाकिस्तानी मालिका (हमसफर</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सदके तुम्हारे</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जिंदगी गुलजार है
इत्यादी) इतक्या चांगल्या तऱ्हेने रेखाटल्या आहेत हे पाहून आपल्या </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">'</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सास बहू</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">' </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व बाकीच्या मालिकांच्या
निर्मात्यांनी व दिग्दर्शकांनी त्यांच्या कला कौशल्याचा पूनर्अभ्यास करून स्वतःला
बदलणे जरूरी आहे. थोडा </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">'</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हमसफर</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">' </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">किंवा </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">'</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जिंदगी गुलजार है</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">' </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अशा मालिकांचा अभ्यास
केला तर दर्जेदार मालिका तयार करता येते हे आपल्या इकडील दिग्दर्शकांच्या लक्षात
येईल. </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भारतात दर्जेदार
चित्रपट व मालिका पूर्वी बनत होत्या व तशाच दर्जेदार मालिका तयार करण्याची भरपूर
क्षमता आजही आहे. पण भरकटलेल्या निर्मात्यांनी विकृत मालिका तयार करून कलेचा गळा
घोटला आहे.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>एवढेच नाही तर त्यामुळे
बघणाऱ्यांचा दर्जेचा स्तर पण खालावला आहे. हल्लीच्या बहुतांश प्रेक्षकांना विकृत
बघणे हे सामान्य वाटायला लागले आहे. विकृत हे सामान्य वाटायला लागणे हे समाजाच्या
मानसिक स्वास्थ्याच्या दृष्टीने घातक आहे. वरचेवर विकृती बघून मेंदू सरावतो व
माणूस कधी विकृतीच्या अधीन जातो ते त्याचे त्यालाच कळत नाही. नेट वर सेंसॉर
(नियंत्रण) लागू होऊ शकणार नसेल तर आपल्या येथे चित्रपटांसाठी सेंसॉरचा
(नियंत्रणाचा) काय उपयोग. नियंत्रण लागू होऊ शकत नाही म्हणून चालू द्यावे ह्याला
काय अर्थ आहे.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>माहिती प्रसारण मंत्री काही
करू शकतात का. करतील का.</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="http://rashtravrat.blogspot.com/2020/05/a-song-which-transcends-boundaries.html">सॉंग डॅट ट्रांसेन्डस बाऊडरीज</a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="http://rashtravrat.blogspot.com/2019/11/relative-civility.html">रिलेटीव्ह सिव्हीलीटी</a></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-10522446305433836042020-05-21T22:48:00.002-07:002020-05-21T22:48:54.456-07:00हल्लीचे वार्ताहर <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
हल्लीच्या वार्ताहरांना मोदींच्या भाषणाची टिंगल टवाळी करायची सवय लागली आहे. ते काय बोलले. ह्या पेक्षा काही तरी दुसरेच तिकडम काढायची जणू चढाओढ लागलेली दिसते. मग ते स्वतःच्या सोशलमिडीया फेसबुक ट्विटर सारख्या माध्यमांतून काही तरी खरडतात. त्यांना माहीत आहे की मोदींचे खूप चाहते आहेत व त्यामुळे त्यांच्या मुळे त्यांच्या टिंगलटवाळीला पण लाईक्स मिळतील. जेणे करून स्वतःचे नाव कसे मोठे होईल असे काही तरी करायचे. परवाचे त्यांच्या वित्तीय पॅकेज व राष्ट्राला आत्मनिर्भर करण्यासंबंधाच्या भाषणाचे पण तसेच. ह्या वार्ताहरांना गोष्टीचे ना गांभीर्य कळते ना मोदी जे विषय हाताळतात त्यातली काही जाण आहे. काश्मीर चे ३७० कलम घ्या रफाल घ्या किंवा आत्मनिर्भर होण्यासाठी घेतलेले वित्तीय निर्णय. कोणी नीट अभ्यास करून लेख लिहिला आहे हे माझ्या पाहण्यात नाही. फक्त टिंगलटवाळी करून वेळ निभावून घ्यायची. हेच दिसते. ह्या सगळ्याने मोदींचे कार्य कमी होण्या पेक्षा वार्ताहरांचा अभ्यास कसा कमी पडतो हेच दिसून येते. </div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-60266200380670672702020-04-24T21:43:00.002-07:002020-04-24T21:43:57.964-07:00वार्ताहर<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">सध्या मराठी
बातम्या देणाऱ्या वाहिन्या व माध्यमांच्या विश्वासाहर्तेनी एकदम तळ गाठला आहे.
छापील व डिजीटल माध्यमांचा पैसा कमावणे हा मोठा व्यवसाय झाला आहे. ह्या कारणामुळे
वाहिन्यांचे व माध्यमांचे काम चालवण्यासाठी व पैसा मिळवण्यासाठी कोणत्या बातम्या
कशा द्यायचा ह्याचे धोरण आखले जाते. ते बातम्या देत नाहीत तर त्यांच्या आवडत्या राजकीय
पक्षाला साजेसं जनमत तयार कसे करता येईल त्या दृष्टिकोनातून बातम्यांची निवडकरून
लोकांपर्यंत पोहोचवतात. असली माध्यमे व वाहिन्या </span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">PR Agency </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">सारखे काम
करतात. हे झाले माध्यमांचे. त्यात नोकरी करणाऱ्या वार्ताहरांची कथा तर अजून आगळी
आहे.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">हल्लीचे
वार्ताहर जर्नालिझमचा कोर्स करतात व कोणत्या न कोणत्या माध्यमातून किंवा बातम्या
देणाऱ्या वाहिन्यांतून आपली कारकीर्द सुरू करतात. तरुण</span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">हातात लेखणी व
जनमानसांकडून माध्यमांना मिळणारा प्रतिसाद त्यामुळे हुरळून जाऊन बातम्या सोडून
कोणत्याही विषयावर स्वतःचे अपरिपक्व मत लादण्यापलीकडे ते काहीच करत नाहीत.
अश्यांना कोणत्याच विषयाचे विशेष ज्ञान नसते</span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">अभ्यासू
वृत्तीही नसते पण काहीतरी मत नोंदवायचे म्हणून लेखणीच्या जोरावर कोठच्याही विषयावर
स्वतःचे मत खरडायला सतत तयार असतात. छापील किंवा डिजीटल प्रसिद्ध माध्यमांच्यामुळे
वार्ताहर स्वतःला स्पेशल समजायला लागतात. त्यातले काही फेसबुकवर किंवा ट्विटरवर
त्यांच्या पर्सनल प्रोफाइल वर राजकारणावर लेख लिहून आपल्या मित्रांकडून लाईकस्
उकळतात. त्यांनी राजकारणावर लिहिलेल्या त्यांच्या मतांना फेसबुकवाले पावसाळी मित्र
लाइक किंवा शेअर करायला उपयोगी पडतील म्हणून काही वार्ताहरांचा फेसबुक फ़्रेंड्स
वाढवण्याचा उद्देश असतो. तेवढीच त्यांच्या नोकरीत पुढची पायरी गाठायला मदत
म्हणायची. त्यातले काही वार्ताहर बेताचे असतात. त्यातून जर का काही कारणाने अशा
वार्ताहरांना पंतप्रधान मोदी आवडत नसल्यास (संघ आवडत नाही म्हणून मोदी आवडत नाहीत
म्हणून म्हणा किंवा त्यांना काही कारणाने दुसरा पक्ष निकटचा वाटतो किंवा
मोदींविरुद्ध लिहिले की आपले </span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">TRP </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">वाढते म्हणून म्हणा) त्यामुळे
मोदींनी घेतलेल्या प्रत्येक निर्णयावर फेसबुक व तत्सम सोशल मीडियावर उपहासात्मक
किंवा वाईट काहीतरी गरळ ओकल्या सारखे खरडायचे. मग करोनाच्या लॉकडाऊन दरम्यान
मोदींनी केलेल्या टाळ्या ठोका</span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">थाळ्या बडवा किंवा दिवे लावा अशा
विनंतीचा उपहास असो किंवा </span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">PM CARES </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">फंड असो काही तरी टिंगल टवाळी करायची
व आपल्या फेसबुकच्या मित्रांकडून लाईकस् ओरपायचे. फेसबुकच्या पर्सनल वॉलवर राजकारण
लिहायचे</span><span style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">मतं मांडायची शिव्या घालायच्या व कोणी मित्राने विरुद्ध कमेंट केली की
रुसायचे व म्हणायचे की आमची पर्सनल वॉल आहे. फेसबुकचे लाईकसाठी जमवलेले मित्र व
खरे मित्र ह्यात फरक हाच.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>पर्सनल वॉल
पब्लिक केल्यावर असे काही तरी होणारच. अशा बेताच्या वार्ताहरांचे अजून एक लक्षण
म्हणजे जर त्यांच्या आवडत्या नेत्याकडून किंवा त्यांच्या आवडत्या सरकारकडून ढिसाळ
कारभार (कोरोनाग्रस्तांची संख्या महाराष्ट्रात सर्वात जास्त किंवा साधूंना पिटून
मारण्यासारख्या बातम्या) आढळून आला तर त्यावर काणाडोळा करून आपल्या पर्सनल वॉलवर
एकदम पर्सनल आयुष्याचे काहीतरी पोस्ट करून वेळ मारून न्यायची. अशा अपरिपक्व
वार्ताहरांचे सध्या खूप पीक आले आहे. त्या पासून सर्व सुज्ञांनी सावधान राहणे
जरूरीचे आहे.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><o:p></o:p></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-29492372786448933502020-04-11T23:14:00.003-07:002020-04-11T23:14:28.304-07:00हव्यासून्मुख<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सहा महिने होतील तिनतीगाडीने सरकार बनवून. मी माझ्या वडलांना वचन दिले आहे त्यामुळे मला
मुख्यमंत्री व्हायचेच आहे ह्या पासून सुरवात करून जरी १४४ जागांपैकी ५४ जागा मिळाल्या
तरी बाकीच्या तिसऱ्या व चवथ्या क्रमांकाच्या पक्षांबरोबर हातमिळवणी करून कशी तरी गाडी
हाकायला सुरवात केलीत. ह्या ५४ जागांत बहुतांशी जागा मोदींच्या व भाजपच्या प्रतिमेवर
स्वार होऊन कशा घेतल्या हे सर्वज्ञातच आहे. पहिल्यांदा मुख्यमंत्रिपद पाहिजे ह्यापासून
सुरू करून भाजप बरोबरची युती तोडून कोणा तिसऱ्या किंवा चवथ्याबरोबर बंधन रचले व जरी
दोन्ही पक्षांपुढे साक्षात दंडवत घालावे लागले तेही पत्करून फक्त मुख्यमंत्री बनण्यासाठी
खाते वाटप व मंत्र्यांच्या संख्येवर सुद्धा पडतं घेऊन मुख्यमंत्रिपद ओरपले. त्या दिवसापासून
वाघाच्या पक्षप्रमुखांच्या हव्यासाचे खरे रूप दिसायला लागले. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कर्नाटकात वेगवेगळे
लढल्यावर व भाजपच्या जागा सगळ्यात जास्त आल्यावर जसे संधीसाधूंनी दोन पक्ष एकत्र करून
शहं देऊन सरकार स्थापले त्यापेक्षा भयंकर येथे झाले येथे तर निवडणूक पूर्व युतीबरोबर
काडीमोड करून दुसऱ्या व तिसऱ्या बरोबर साठगाठ केली. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असे हे न निवडून आलेले
मुख्यमंत्री झाले. एक फोटोग्राफर कलाकार खरोखरीच कलाकार निघाले. त्यांची फोटोग्राफीची
कला आतापर्यंत कधीच जनमानसात स्थान उत्पन्न करू शकली नाही इतकी बेताचीच पण त्याच बरोबर
व्यवस्थापनेचा कोणताच अधिकार नसलेल्या मुख्यमंत्र्याने फक्त खुर्ची सांभाळू सरकार चालवायला
घेतले. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सगळ्या आधीच्या प्रकल्पांना
स्थगिती देऊन काही प्रकल्प परत सुरू केले. आरे मधल्या मेट्रोशेड चे काम बंद करण्यापासून
कमिटी द्वारा परत सुरू करण्या पर्यंत सगळ्यात वेळकाढू पणा. असे होणारच होते. ५४ जागा
असल्यावर प्रत्येक दिवस खुर्ची सांभाळण्यातच जाणार त्यात हे पॅरॅशूट नी खाली आलेले
स्वयंघोषित नेते फक्त नावावर चालणाऱ्या बाकीच्या पक्षांसारखेच वागायला लागले. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्यातून जेव्हा आजचे
संकट उद्भवले तेव्हा तर कहरच झाला. आज महाराष्ट्रात सगळ्यात जास्त संकट आहे. लोक मरत
आहेत. तबलिगी संबंधित लोकांना अजून सरकार ओळखू शकले नाहीत. त्यामुळे चारी दिशांना असे
वातावरण आहे की सरकार जणूकाही हात वर करून बसलेत असे वाटते. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मग काय फेसबुक शो करून</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">यू ट्यूब शो करून कसे तरी काही तरी करत आहे असे दाखवत राहायचे.
काही वार्ताहरांना हाताशी घेऊन चांगले चांगले लेख लिहून घ्यायचे. फेसबुक व ट्विटर वर
काहीतरी द्यायचे व टीआरपी वाढवायचा असे खेळ सुरू झाले. ह्या पेक्षा योगी आदित्यनाथ
नवीन पटनाईक यदूरप्पा अमरींदर चौहान मैदानात उतरून काम करत आहेत. महाराष्ट्र ह्या संकटात
शेवटच्या नंबरावर आणून ठेवण्यात अशा सरकारचा मोठा वाटा आहे. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पुढे कधीतरी मोजमाप
होईल तेव्हा सर्वात निष्क्रिय असे सरकार व त्या सरकारचा म्होरक्या म्हणून ह्यांची गणना
नक्की होईल. किंबहुना नेतृत्व कसे नसावे ह्याचे उदाहरणच ते ह्या पिढीच्या लोकांपुढे
जणू ठेवत आहेत. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal",serif; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जेव्हा मुख्यमंत्री
झाले तेव्हा ते सदस्य पण नव्हते सहा महिन्यात सदनाचे सदस्य झाले नाहीत तर राजीनामा
द्यावा लागेल. हा तेढ सोडवण्यासाठी स्वतःला सदनाच्या सदस्याची नियुक्ती करवून घेतली
हा सगळ्यात हास्यास्पद कार्यक्रम महाराजांनी करून राजकारणातला नीचांकच गाठला आहे. ह्या
बाबतीत मात्र असे म्हणता येईल की दिलेले वचन रडून का पण पूर्ण करून दाखवले. किती दिवस
मिरवता येईल तेवढे बघायचे. अजून काही महिने कदाचित. तोवर असे म्हणायला हरकत नाही –
मुख्यमंत्री व्हायचे जसे तसे पण व्हायचे<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>-
उध्ववजी तुम्ही करून दाखवलंत!!!!!!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-43985571371714269512019-12-26T00:28:00.001-08:002019-12-26T00:28:25.709-08:00नागरिकत्व सुधारणा कायदा (२०१९)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काय आहे नागरिकत्व सुधारणा कायदा (२०१९)</span></b><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">?<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>- </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पाकिस्तान</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अफघाणिस्तान</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बांगलादेश हे इस्लाम
बहूल देश आहेत. ह्या देशात राहाणाऱ्या हिंदू</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बौद्ध</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शीख</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ईसाई</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जैन व पारसी<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>प्रजेला लागू होणारा हा कायदा आहे. ते तेथे अल्पसंख्याक
आहेत. ह्या तीन देशातल्या अल्पसंख्यांवर धर्मामुळे होणाऱ्या छळाला कंटाळून ही लोकं
भारतात पळून आली होती. २०१४ डिसेंबर पर्यंत भारतात पळून आलेले व निर्वासित छावण्यांतून
इतकी वर्ष राहत असलेल्यांना नागरिकत्व बहाल करणारा हा कायदा आहे. २०१६ मध्येच हे विधेयक
लोकसभेत पारित झाले होते. संख्येच्या अभावी राज्यसभेमध्ये पारित होऊ शकले नाही व विधेयक
शोध समितीकडे पाठवण्यात आले होते. ईशान्य प्रदेशात आदिवासी लोकांची संस्कृती जपण्यासाठी
हा कायदा आसाम</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मेघालय</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मिझोराम त्रिपुरा व त्याच बरोबर इनर लाइन परमिटाला लागू होणार
नाही ह्याची काळजी घेतली गेली आहे. </span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हा कायदा कोणासाठी व कशासाठी</span></b><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">? – </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">धर्माधिष्ठित छळ ह्या तीन देशात अविरत होत आहेत व ह्याचा परिणाम
असा की गेल्या ७० सालात हिंदू व बाकी अल्पसंख्याकांची संख्या ३० टक्क्यांवरून ३ टक्क्यांपर्यंत
येऊन ठेपली आहे. काय झाले तेथल्या हिंदू व इतर अल्पसंख्याकांचे </span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">– </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बरेच मारले गेले</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काही, छळामुळे धर्मांतरित
झाले व काही, येथे पळून आले. त्यांना आपल्या देशाशिवाय दुसरा पर्याय नाही</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दुसरा आसरा नाही. अशा सगळ्या लोकांना आपल्या देशात सामावून घेणे
हे आपल्या संस्कृतीला अनुसरून आहे व आपले कर्तव्य आहे. ह्या कायद्यात ते सुलभ केले
आहे.</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ह्याला विरोध कोणाचा व का</span></b><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">? </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ईशान्य प्रदेशातल्या लोकांना वाटते की नागरिकत्व कायद्याने त्यांच्या
आदिवासी संस्कृतीवर सावट येईल. पण इनर लाईन परमिटाने त्यांना वाटणारी भीती चुकीची आहे
व भ्रमित करणारी आहे. बाकीच्या ठिकाणी विरोधकांना वाटते की ह्या मुद्द्याचा उपयोग करून
मतांच्या राजनीतीने धृवीकरण करणे सहज शक्य आहे व त्यांच्या पक्षाला निवडणुकांमध्ये
अशा धृवीकरणाने मोठा फायदा होईल. त्यामुळे अफवा पसरवल्या जात आहेत व भीतीचे वातावरण
तयार करण्याचे काम चालू आहे. काही बेजबाबदार मीडियावरून असे दाखवले जात आहे की देशभरातले
विद्यार्थी ह्या कायद्याच्या विरोधात आहेत. वस्तुस्थिती वेगळीच आहे.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>भारतात पाचशेहून अधिक विद्यापीठे व ३८ हजारापेक्षा
अधिक विद्यालये आहेत व विरोध फक्त बोटावर मोजता येतील इतक्याच संस्थांमधून होत आहे
त्यात जामीया मिलिया</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जवाहरलाल नेहरू विद्यापीठ
जाधवपूर विद्यापीठ प्रामुख्याने आहेत.</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">खरे काय आहे</span></b><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">? </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भारतीय नागरिकांना ह्या कायद्याने काही नुकसान होणार नाही. फक्त
पाकिस्तान</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अफगाणिस्तान व बांगलादेशात राहणाऱ्या हिंदू</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बौद्ध</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शीख</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ईसाई</span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho"; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जैन व पारसी<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>लोकं ज्यांना रात्रंदिवस छळाला सामोरे जावे लागते
अशा लोकांना भारताचे नागरिकत्व बहाल करणारा हा कायदा आहे.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="EN-US" style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "MS Mincho";"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-22322064203181731472019-09-17T01:02:00.003-07:002020-08-24T00:11:05.900-07:00१९७१ चे अभिमन्यू (पुस्तक पाचवे) <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: helvetica, arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: helvetica, arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">१९७१ चे अभिमन्यू – प्रा सु ग शेवडे गणपतीच्या मंदिरात प्रवचने घ्यायचे. महाभारतातील महत्त्वाची पात्रे, हिंदू धर्म, सावरकर, असे विषय असायचे. आम्ही जायचो त्या प्रवचनांना. त्यांची प्रवचने मला खूप आवडायची. त्यांनी लिहिलेले एक पुस्तक १९७१ चे अभिमन्यू हे वाचण्यात आले. मी आठवीत असेन. १९७१ च्या भारत पाक युद्धात आपल्या आर्मी नेव्ही व एअर फोर्स मधल्या आधिकाऱ्यांची कर्तबगारी व त्यांच्या हौतात्म्यांच्या गोष्टी होत्या.</div><div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">हुतात्मा हा शब्द सावरकरांनी मराठीला दिलेला आहे. संस्कृत मधला हुत म्हणजे बलिदान (मराठी मध्ये) sacrifice English मध्ये. हुताग्नी, आहुती इत्यादी शब्द हुत ह्या पासून जन्म घेतात. जो आत्मा देशासाठी स्वतःची आहुती देतो तो हुतात्मा. ह्या आधी आपण शहीद हा शब्द वापरायचो तो फारसी शब्द आहे. अशी हुतात्मा ह्या शब्दाची उत्पत्ती</div><div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">हे पुस्तक वाचून व माझा मामा मराठा लाइट इन्फंट्री मध्ये होता त्या मुळे मला आर्मी मध्ये जावे असे वाटू लागले. पुस्तक अगदी छोटे १०० पानी पण माझा जीवनक्रम बदलण्यात त्या पुस्तकाचा सिंहाचा वाटा म्हणून येथे देतो. पुस्तकाचे कव्हर सापडत नाही म्हणून देत नाही. पण मला आठवते ते अगदी साधे होते. पिवळ्या पुठ्ठ्याचे कव्हर. त्यावर पुस्तकाच्या वरच्या बाजूला लाल अक्षरात छापले होते १९७१ चे अभिमन्यू. ते पुस्तक पुण्याला आहे घरी. पण आता ते पुस्तकाचा फोटो काढायला घरी जावे लागेल जे इतक्यांत जमणार नाही.</div></div><div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: helvetica, arial, sans-serif;">
</div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-52808837800194893532019-08-12T22:29:00.003-07:002020-08-24T00:12:08.689-07:00राजे शिवछत्रपती (पुस्तक चवथे)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">राजे शिवछत्रपती</div><div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">बमोंची डोंबिवलीतल्या नहरू प्रांगणात राजे शिवछत्रपतींवरची व्याख्याने ऐकली. सात दिवस रोज चालणारी ती व्याख्याने म्हणजे मेजवानी असायची. नंतर हे पुस्तक वाचले. पूर्वार्ध व उत्तरार्ध अशा दोन भागात असणारे पुस्तक शिवरायाच्या जन्मा आधी महाराष्ट्रात व हिंदुस्तानात काय हिंदूंची दशा होती त्या पासून सुरू होऊन शिवरायांच्या अंतकाला पर्यंतचा इतिहास उत्तम तऱ्हेने दिलेला आहे. आपल्या डोळ्या समोर गड आला पण सिंह गेला, अफझलखानाची हत्या, आग्र्याहून सुटका, शाहिस्तेखानाची बोटे, बाजी प्रभूंचा पराक्रम सगळे उभे राहते. ह्या पुस्तका मुळेच मी शिवरायांचा भक्त झालो व मनोमन पटले की जर शिवराय नसते तर महाराष्ट्रात आज हिंदू कोण असे म्हणावे लागले असते. आपण सारे बाटगे मुसलमान झालो असतो.</div><div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">अशा ह्या महान पुस्तकाला मानाचा कुर्निसात.</div><div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">माझ्याकडे ह्या पुस्तकाची जी प्रत आहे पूर्वार्ध २१ (मोठ्या आकाराची ५१२ पाने) व उत्तरार्ध (मोठ्या आकाराची ४९० पाने) अशी पुठ्ठ्याची बांधणी असून प्रत्येकी किंमत २१ रु अशी लिहिली आहे.</div></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiksAg31-8wE7Pyd0izckkTm7OD2GjMNB-sSkHcztUHm88Dr8qM-3lXXyVGBLf2t7kVTMZlQ_Q3OJ84kbJ13Asy2E38zW_XxvtRqyIXvOvRBXPCZn0H79TLFVyGEjC_G-95NLnSFlIEckfO/s1600/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%259B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A5%25A7.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiksAg31-8wE7Pyd0izckkTm7OD2GjMNB-sSkHcztUHm88Dr8qM-3lXXyVGBLf2t7kVTMZlQ_Q3OJ84kbJ13Asy2E38zW_XxvtRqyIXvOvRBXPCZn0H79TLFVyGEjC_G-95NLnSFlIEckfO/s640/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%259B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A5%25A7.jpg" width="480" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX3PiDd1ZkTkYt99pq-QjwThc7PXgkAd6sVlYp9Sh1joM8JWPgF0sZvCeu3iQG7j8k3-eMahXm1Df6j4I1SiAzxJvk1Zszxk8ke6qDH2rvktGUPyrL29qArJHMY520Oa435aSkENIsbeUn/s1600/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%259B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A5%25A8.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX3PiDd1ZkTkYt99pq-QjwThc7PXgkAd6sVlYp9Sh1joM8JWPgF0sZvCeu3iQG7j8k3-eMahXm1Df6j4I1SiAzxJvk1Zszxk8ke6qDH2rvktGUPyrL29qArJHMY520Oa435aSkENIsbeUn/s640/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%259B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A5%25A8.jpg" width="480" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-36848326421712824762019-06-23T22:00:00.001-07:002019-06-23T22:01:16.728-07:00सहा सोनेरी पाने (पुस्तक तिसरे)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<br />
<div style="text-align: justify;">
स्वातंत्र्यवीरांच्या मौक्तिकांमधले सगळ्यात महत्त्वाचे एक. आठवी नववी व दहावी ह्या इयत्तेत असताना हे वाचले. त्या वेळी डोंबिवली नगरपालिकेचे वाचनालय खूप छान व चांगली पुस्तके असणारे चांगले ठेवलेले वाचनालय होते. आता कसे आहे माहीत नाही.</div>
<div style="text-align: justify;">
पहिल्यांदा हे पुस्तक तेथून वाचले व मग एका पुस्तक प्रदर्शनात विकत घेतले. माझी जन्म ठेप, काळेपणी कादंबरीतला डोलकाठी अजून आठवतो. पण आपल्या राष्ट्राचा अलौकिक इतिहास कधी मॅकॉलेच्या शिक्षणात समजलाच नाव्हता तो समजला.</div>
<div style="text-align: justify;">
माझ्या जीवनावर त्याचा खूप प्रभाव आहे. सहा सोनेरी पाने जो पर्यंत आपण वाचत नाही तो पर्यंत आपल्याला आपला इतिहास फक्त पराभवाचा आहे असेच वाटत राहते. आपल्या धर्मातील सात दोष (बंदी) व त्या मुळे झालेली हानी लक्षात येते.</div>
<div style="text-align: justify;">
मी हे who are we असे हल्लीच्या घाल माती काढ गणपती छाप पिढीसाठी सोनेरी पानांवरून लिहिले आहे. जरूर वाचावे</div>
</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-top: 6px;">
<div style="text-align: justify;">
<a data-ft="{"tn":"-U"}" data-lynx-mode="asynclazy" href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Frashtravrat.blogspot.com%2Fp%2Fwho-are-we.html%3Ffbclid%3DIwAR1R8TlHErPWPOX_9oKFCrggk65WQH2xqAr0AGMYxc5Iuz3k5gOieIgSsfU&h=AT2t56Ovoi_XK4e-_GUXjFpyrQH7WymOuenIzI0ERuR_a5FaJCIP1JJ02-sXsp1x3-tAG0F95k0jBlI1hnP3mj9EkAPv5wLoQHnIkJv6D3UCvwMtkpAPix410d-hB5F4WXAW-z4wUsiqvvelUGxnYUjMRaRScRCTuG-r6NoCyT2BVXkjIQ" rel="noopener nofollow" style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit; text-decoration-line: none;" target="_blank">http://rashtravrat.blogspot.com/p/who-are-we.html</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiyKIlEWkFsSLboZgKA8-h_WoduTcbLiyzY92tKAqCsErkxAJwDYhflvil5z6YMTSwRyGQ2VOrwiDLCBxvzB_Q2v5Ape85Tz2IFzjXOTQQB5kHe5tFv5Qt6S5qOeG8pKg77WqytLALasr2/s1600/%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%2580.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1428" data-original-width="850" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiyKIlEWkFsSLboZgKA8-h_WoduTcbLiyzY92tKAqCsErkxAJwDYhflvil5z6YMTSwRyGQ2VOrwiDLCBxvzB_Q2v5Ape85Tz2IFzjXOTQQB5kHe5tFv5Qt6S5qOeG8pKg77WqytLALasr2/s640/%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%2580.jpg" width="377" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-41391381205114082912019-05-27T21:32:00.001-07:002019-05-27T21:32:38.339-07:00व्यक्ती आणि वल्ली (दुसरे पुस्तक)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">सहावी सातवीत गेल्यावर पुलंचे व्यक्ती आणि वल्ली हे पुस्तक वाचले. चितळे मास्तर, नारायण, म्हैस, पेस्तनजी अशा अनेक काल्पनिक व्यक्तींची व्यक्ती चित्रे त्यांनी रंगवली होती. मजा यायची वाचताना. प्रत्येक व्यक्ती चित्रात आपल्या घरातला, नात्यातला किंवा मित्र परिवारातल्या व्यक्तीचे प्रतिबिंब दिसल्याचा भास व्हायचा. त्यांची शैली सर्वश्रुतच आहे.</span><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"> </span></div>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"><div style="text-align: justify;">
वाटायचे आपणही असे लिहावे. असे कथाकथन करता यावे. मी काही व्यक्तीं विषयी वर्णने लिहिली सुद्धा होती पण ती फाइल कोठे तरी पोस्टिंग मध्ये हरवून गेली. मी आर्मीत असल्या कारणाने दर दोन तीन वर्षांनी बदली असायची. त्यात गेली. बरेच लेख गेले त्यात. पण त्या नंतर बोलघेवडा हा ब्लॉग सुरू केला. आता हरवत नाही. </div>
<div style="text-align: justify;">
हल्लीच एक काल्पनिक व्यक्तिचित्र ‘कमुताई’ लिहिले आहे. रामनामाचा उपयोग काउन्सेलिंग पेक्षा सरस पद्धतीने कसा करता येतो ते ह्यात दाखवले आहे. </div>
<div style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit; text-align: justify; text-decoration-line: none;">
<a data-ft="{"tn":"-U"}" data-lynx-mode="asynclazy" href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fbolghevda.blogspot.com%2F2018%2F08%2Fblog-post.html%3Ffbclid%3DIwAR1Z54KYS73-Dgs9cqdt7icgjI085FSEWfS09npSDLFKKdAGi05wJ99VsZw&h=AT2Ew6lnLblIVKQybi6AoOBaiIYyiV382fKIW6wH7mkzC-sB8nSnexnyMtOiZ-rvrpEp5SyptMXVO96vd84WVErAHOvtrgAHXPmupzWUiOZoWhh6FzAEiQrnVbIA29lhqgwjsMJ-YoMl8Ks_V8YBKVrDdfyV1TTZeB12io3UsFg0nQwA5w" rel="noopener nofollow" style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit; text-decoration-line: none;" target="_blank"></a><a data-ft="{"tn":"-U"}" data-lynx-mode="asynclazy" href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fbolghevda.blogspot.com%2F2018%2F08%2Fblog-post.html%3Ffbclid%3DIwAR1Z54KYS73-Dgs9cqdt7icgjI085FSEWfS09npSDLFKKdAGi05wJ99VsZw&h=AT2Ew6lnLblIVKQybi6AoOBaiIYyiV382fKIW6wH7mkzC-sB8nSnexnyMtOiZ-rvrpEp5SyptMXVO96vd84WVErAHOvtrgAHXPmupzWUiOZoWhh6FzAEiQrnVbIA29lhqgwjsMJ-YoMl8Ks_V8YBKVrDdfyV1TTZeB12io3UsFg0nQwA5w" rel="noopener nofollow" style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit; text-decoration-line: none;" target="_blank">http://bolghevda.blogspot.com/2018/08/blog-post.html</a></div>
<div style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit; text-align: justify; text-decoration-line: none;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKUxz4cWltfRBwWnLzZcJ852vcYGUbf9Lej9dzN_AXb2ILoKONFVUfFq1QF4yHNskZ6khbPd904wt86iZFpKi0AThzNnj8_D6vkNJORU8hfRc6xMMDwYa6VTLJcJdZK-hCv8IUg4dqXVSL/s1600/%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="475" data-original-width="304" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKUxz4cWltfRBwWnLzZcJ852vcYGUbf9Lej9dzN_AXb2ILoKONFVUfFq1QF4yHNskZ6khbPd904wt86iZFpKi0AThzNnj8_D6vkNJORU8hfRc6xMMDwYa6VTLJcJdZK-hCv8IUg4dqXVSL/s640/%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580.jpg" width="408" /></a></div>
<div style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit; text-align: justify; text-decoration-line: none;">
<br /></div>
</span></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-35632548757115324592019-05-23T21:49:00.001-07:002019-05-27T21:33:16.388-07:00पुस्तक दिंडी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
आईची देणगी - पुस्तक १</div>
<div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;">
<div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;">
– गोनीदांचा गोष्टींचा संग्रह मी लहान होतो तेव्हा आई वाचून दाखवायची किंवा त्यातल्या गोष्टी सांगायची. त्यात राम, कृष्ण, शिवाजी, तुकाराम, एकनाथ, रामदास, लोकमान्य टिळक, नेताजी ह्या व अनेक महानुभावांच्या थोडक्यात गोष्टी होत्या. रामायण व महाभारतातल्या गोष्टी होत्या. आपल्या स्वातंत्र्य संग्रामाच्या गोष्टी होत्या. प्रत्येक गोष्टीत संस्काराचे धडे असायचे. मला गोष्टींची आवड तेव्हा पासून लागली. रोज संध्याकाळी एखादी गोष्ट वाचली जायची. त्यानंतर ते पुस्तक दर दिवाळीत वाचले गेले होते. त्यात शिकवलेले संस्कार मनात ठसत होते ते त्या वेळेला समजले सुद्धा नव्हते.<br />
आमच्या लहानपणी पुस्तकाचे मुखपृष्ठ वेगळ्याच प्रकारचे होते. लहान लहान चौकोनात काढलेल्या चित्रांचे ते पृष्ठ होते. ती चित्र आम्ही तासनतास बघत बसायचो. आता त्याचे मुखपृष्ठ वेगळे झाले आहे बहुदा. पुस्तक दिंडीतले माझी पहिली निवड.</div>
<div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq3fdKRX4B7rdK0TmrnZlQuKTZbvNiiHPsLm_1a3DnPXE5mAfJj0Ph6J5ijMLx83n0nP07gUSa3LI9W1aLdRq69ZMdElhl9_5puWFuIe8nmoblSsXrv8VXPTBgyKtS7SnxM8RR_kz9PUvl/s1600/%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%2588%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580+%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%2597%25E0%25A5%2580.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="368" data-original-width="272" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq3fdKRX4B7rdK0TmrnZlQuKTZbvNiiHPsLm_1a3DnPXE5mAfJj0Ph6J5ijMLx83n0nP07gUSa3LI9W1aLdRq69ZMdElhl9_5puWFuIe8nmoblSsXrv8VXPTBgyKtS7SnxM8RR_kz9PUvl/s640/%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%2588%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580+%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%2597%25E0%25A5%2580.jpg" width="472" /></a></div>
<div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
</div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-46134781269321775212019-05-22T01:04:00.001-07:002019-05-22T01:04:25.440-07:00विश्वाची उत्पत्ती - प्रश्न<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">बरेच दिवस एक प्रश्न मनात आहे त्याला समर्पक उत्तर
सापडत नाही.</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">आपले विश्व बिगबॅन्गने सुरू झाले असा सिद्धांत आ</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;"><span lang="HI">हे. त्या पेक्षा पडणारा मोठा
प्रश्न म्हणजे</span>, <span lang="HI">बिगबॅन्ग होण्यासाठी लागणारा पदार्थ किंवा
घटना अस्तित्वात असायला हवी</span>, <span lang="HI">तो पदार्थ किंवा ती घटना कोठून
आली.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">एनर्जी वा मॅटरच्या आधी काय होते. ते कोठून आले</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">, <span lang="HI">कशातून आले व ज्याच्यातून आले ते
कोठून आले ह्याला समर्पक उत्तर कोणी देऊ शकेल का.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">मी जालावर प्रयत्न केला समर्पक उत्तर सापडत नाही.
कोणी म्हणते की बिगबॅन्गच्याच वेळेला वेळ सुरू झाली. आता वेळ ही आपल्यासाठी आहे. वेळेच्या
आधी काहीतरी असणारच. काहीच नसेल तर मग हे सगळे उत्पन्न कसे झाले. फक्त एनर्जी होती
असे म्हटले तर ती आली कोठून. ती यायला जर स्पेस - अवकाश लागत असेल तर ती स्पेस -
अवकाश आलं कोठून.</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">बिगबॅन्गच्या आधी काय होते</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">? <span lang="HI">जर काहीच नव्हते तर उत्पत्तीसाठी
लागणारे साहित्य कोठून आले</span>? <span lang="HI">ऊर्जा कशातून झिरपली</span>? <span lang="HI">बिगबॅन्ग घडवण्याची घटका कोणी ठरवली व बिगबॅन्ग घडवून आणणारी कळ कोणी
दाबली</span>? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;">कोणी वैज्ञानिक निरूपण करू शकेल का ह्या प्रश्नाचे.</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-IN; mso-ascii-theme-font: major-bidi; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: major-bidi; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: major-bidi; mso-themecolor: text1;"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-51359291666322382332018-10-22T22:25:00.000-07:002018-10-23T01:55:56.264-07:00रफाल करार<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI7aHzgOBOkCV_nyUFg7MvQvpp7B7L0QtydPCpiPpU6X-KSNFBVtiWHMXgu7UyJJst3dIZbcS5mk7WAGEZcZWbUpz_gmuemQW7F6mStqsPSwi80C_8MrYEoMwS2OddVt4YV3GRBKeu3g7P/s1600/RAFALE.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="694" data-original-width="1066" height="260" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI7aHzgOBOkCV_nyUFg7MvQvpp7B7L0QtydPCpiPpU6X-KSNFBVtiWHMXgu7UyJJst3dIZbcS5mk7WAGEZcZWbUpz_gmuemQW7F6mStqsPSwi80C_8MrYEoMwS2OddVt4YV3GRBKeu3g7P/s400/RAFALE.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रफाल करार</span></u></b><b><u><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पार्श्वभूमी</span></u></b><b><u><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रफाल करारा बाबत बऱ्याच लोकांनी लिहिले आहे व
त्याच्या बद्दल बरेच बोलले जात आहे. काँग्रेसने त्याला भ्रष्टाचाराचा करार असे
म्हणत बोफर्सच्या रांगेत बसवण्याचा प्रयत्न चालू केला आहे. संरक्षण खरेदी ही
नेहमीच महागाची असते. ह्याचे कारण संरक्षणात वापरली जाणारी वेगवेगळी साधने</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">दारुगोळा</span>, <span lang="MR">तोफा</span>, <span lang="MR">विमाने
इत्यादीचे तंत्रज्ञान हे अग्रणी असते<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>व ते
मिळायला अवघड. बनवायला अवघड व असे हे विकसित केलेले तंत्रज्ञान सहजा सहजी कोणताही
देश द्यायला किंवा विकायला तयार नसतो. जर असे तंत्रज्ञान शत्रू देशाला कळले तर
त्याची ते तोड काढू शकतील किंवा अशा तंत्रज्ञानाने बनलेल्या हत्यारांशी दोन हात
करण्यासाठी सज्ज राहू शकतील. हे होऊ नये म्हणून सावधगिरी बाळगायची.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>बऱ्याच वेळेला असे तंत्रज्ञान गोपनीय ठेवले
जाते.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा लेख रफाल बद्दल माहिती हवी असे वाटणाऱ्यांसाठी
लिहिला आहे. ह्या लेखाच्या पहिल्या भागात रफाल करार होण्या पर्यंतचे वेळापत्रक
दिले आहे. दुसऱ्या भागात आपल्याला वारंवार पडणाऱ्या प्रश्नांची उत्तरे दिली आहेत.
काही लोकांचे पहिला भाग व दुसरा भाग वाचून समाधान होईल. ह्यात त्यांना पडलेल्या
प्रश्नांची तर उत्तरे आहेतच पण इतरांना पडलेल्या प्रश्नांची पण उत्तरे आहेत व
काँग्रेस पक्षाच्या संशयी नेत्यांनी विचारलेल्या प्रश्नांची पण उत्तरे आपल्याला
वाचायला मिळतील.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वारंवार पडणाऱ्या प्रश्नांची उत्तरे देताना काही
अंग्रेजी शब्दांचे अर्थ व त्यांच्या आद्याक्षरांच्या शब्द समूहांची यादी तिसऱ्या
भागात दिलेली आहे. ज्या लोकांना संरक्षण खरेदी कशी होते</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">त्याचे नियम काय आहेत</span>, <span lang="MR">संरक्षण खरेदीचे धोरण काय आहे</span>,
<span lang="MR">त्याची प्रक्रिया कशी असते हे वाचायचे असेल त्यांनी तिसरा भाग
वाचावा.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><span style="mso-spacerun: yes;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भाग १ - रफाल कराराचे वेळापत्रक</span></u></b><b><u><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भाग २ - वारंवार पडणाऱे प्रश्न.</span></u></b><b><u><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भाग ३ </span></u></b><b><u><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">–- <span lang="MR">संरक्षण खरेदी प्रक्रिया.</span><o:p></o:p></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भाग १ - रफाल कराराचे वेळापत्रक</span></u></b><b><u><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१.<span style="mso-tab-count: 1;"> </span>भारतीय
वायुसेनेला वर्ष २००१ मध्ये असे वाटले की त्यांच्याकडे जड व हलक्या<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>वजनाची युद्धविमाने आहेत. त्यांच्याच जोडीला
मध्यम वजनाची अत्याधुनिक तंत्रज्ञानाने लिप्त अशी विमाने शामील करून घ्यावीशी
वाटली (भाग ३ परिच्छेद ६(अ) वाचा).</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२.<span style="mso-tab-count: 1;"> </span>अशी
मध्यम वजनाची विमाने खरेदीची प्रक्रिया वर्ष २००७ मध्ये सुरू झाली. रक्षा संपादन
मंडळ किंवा संरक्षण अधिग्रहण परिषद - डिफेन्स एक्विझीशन कौन्सिल (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DAC)<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span lang="MR">ने विनंती प्रस्ताव </span>Request
for Proposal (RFP) <span lang="MR">देण्यास हिरवा कंदील दाखवला. १२६ मध्यम वजनाची
युद्ध विमाने मीडियम मल्टी रोल कॉम्बॅट एअरक्राफ्ट्स (</span>MMRCA) <span lang="MR">खरेदी करण्यासाठी लॉकहिड मार्टीनची एफ् १६</span>, <span lang="MR">बोईंगची
एफ्/ए १८</span>, <span lang="MR">युरोफायटर टायफून</span>, <span lang="MR">रशियन मिग
३५</span>, <span lang="MR">स्वीडनची साब ग्रिपेन व फ्रांसची रफाल इतक्या लोकांनी
विनंतीला मान देऊन आपली विमाने विक्रीसाठी उपलब्ध करून दिली. तांत्रिकी चाचणी
समिती </span>Technical Evaluation Committee (TEC) <span lang="MR">व उड्डाण चाचणी </span>Field/
Flight Evaluation Trials (FET) <span lang="MR">नंतर वर्ष २०११ मध्ये भारतीय
वायुसेनेने रफाल व युरोफायटर टायफून ह्यांना तांत्रिकी दृष्ट्या ठीक म्हणून
निवडीच्या यादीत ठेवले.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><span style="mso-spacerun: yes;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३.<span style="mso-tab-count: 1;"> </span>त्यात
रफालने सगळ्यात कमी बोली लावली होती म्हणून शेवटी रफालची निवड केली गेली. बोली
लावल्यावर सुद्धा वाटाघाटी होतात. त्यांनी किंमत अजून कमी होऊ शकते.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">४.<span style="mso-tab-count: 1;"> </span>पण
२ वर्षांच्या अथक वाटाघाटी नंतर सुद्धा वाटाघाटी पूर्णं होऊ शकल्या नाहीत.
(संरक्षण खरेदीत अशा वाटाघाटी पूर्णत्वाला यायला साधारण काही महिने लागतात पण रफाल
बाबत दोन वर्षानंतर सुद्धा वाटाघाटी काही कारणाने पूर्णं होऊ शकल्या नव्हत्या)
त्याचे मुख्य कारण हे की रफाल चे तंत्रज्ञान हिंदुस्तान एरोनॉटीक्सला कसे द्यायचे
हा वाद चालला होता. तंत्रज्ञानाचे हस्तांतरण ट्रान्स्फर ऑफ टेक्नॉलॉजी (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT) <span lang="MR">ह्याचे वेगवेगळे स्तर आहेत. काही मध्ये नुसते विमान जुळवण्याचे तंत्रज्ञान
असते</span>, <span lang="MR">काही मध्ये त्याचे भाग बनवायचे व मग ते जुळवायचे असे
तंत्रज्ञान असते काहीं मध्ये कच्च्या माला पासून त्याचे भाग बनवायचे व मग ते
जुळवून विमान बांधायचे असे वेगवेगळे स्तर असतात. विनंती प्रस्तावात एक कलम असे
होते की जर हिंदुस्तान एरोनॉटीक्स ने जुळवून विमान बनवले तर त्या जुळवलेल्या
विमानाच्या गुणवत्तेची जबाबदारी दासू (राफेल बनवणारी कंपनी) ने घेतली पाहिजे.
दासूला हे बिलकूल पसंत नव्हते. त्यांच्या मते विमान जर हिंदुस्तान एरोनॉटीक्स
जुळवणार असेल तर १०८ जुळवलेल्या विमानांच्या गुणवत्तेची जबाबदारी पण हिंदुस्तान
एरोनॉटीक्स नेच घ्यायला<b><u> </u></b>पाहिजे (१८ विमाने जशी च्या तशी फ्रान्स
मधून येणार होती व बाकीची १०८ येथे बनली असती - जर वाटाघाटी पूर्णत्वाला गेल्या
असत्या तर! ) ह्यात परत अजून एक समस्या होती. दासू कंपनी </span>, <span lang="MR">एक
विमान बनवायला</span>, <span lang="MR">३ करोड मनुष्य तास लागतील असे म्हणत होती</span>,
<span lang="MR">हिंदुस्तान एरोनॉटीक्सच्या मते मात्र एक विमान बनवायला ३ करोड
पेक्षा दुपटीहून जास्त मनुष्य तास लागतील असा अंदाज होता.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>त्यामुळे दासूचा बोलीचा अंदाज चुकणार होता व
दासू घाट्यांत गेली असती. आपण सगळ्यांनी हे लक्षात ठेवले पाहिजे की व्यावसायिक
कंपन्या नफ्यासाठी जगतात. दासू काही बिनसरकारी धर्मदाय संघटना नाही की सामान कमी
किमतीत तोटा स्वीकारून स्वस्त दरात देईल. कोणतेही सरकार किंवा कंपनी युद्धाला
लागणारी सामुग्री दुसऱ्या राष्ट्राला फुकट किंवा तोटा स्वीकारून स्वस्तात देत
नाहीत</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">५.<span style="mso-tab-count: 1;"> </span>आता
पर्यंत विमानाची खरेदी रक्षा संपादन प्रक्रिये डिफेन्स प्रोक्यूरमेंट प्रोसीजर (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPP), <span lang="MR">प्रमाणे व्यावसायिक खरेदी डायरेक्ट कमर्शियल सेल्स् (</span>DCS) <span lang="MR">च्या स्वरूपात चाललेली होती. मोदी सरकार आल्यावर सरकारला असे दिसून आले की
३ वर्षा नंतरही वाटाघाटी पूर्णत्वाला पोहचत नाहीत. सरकारने विमानांची आवश्यकता
स्वीकारण्या पासून एक्सेप्टेंस ऑफ नेसेसीटी (</span>AoN) <span lang="MR">स्वीकारण्या
पासून साल २००७ पासून २०१५ पर्यंत ८ वर्ष लोटली होती. काही तरी केले पाहिजे होते.
मोदी सरकारने ठरवले की हा सौदा खूप महागाचा आहे. त्यामुळे तो वेगळ्या पद्धतीने
हाताळला पाहिजे. ही वेगळी पद्धत म्हणजे सरकार थेट विमान बनवणाऱ्या कंपनीच्या
सरकारशी बोलून ह्या समस्येवर तोडगा काढला पाहिजे. हा अंतर सरकारी करार<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>वा सरकार ते सरकार खरेदी हा पहिल्यांदा होणारा
प्रयोग नव्हता. खूप महाग सौदे खरे तर सरकार ते सरकार करारानेच केली जातात त्यात
मधली लाचलुचपत घेणारी लोक टाळली जातात. त्यामुळे अशा अंतर सरकारी करारासाठी मोदी
सरकार ने तेच (रफाल) विमान ठरवले जे आधी रक्षा संपादन प्रक्रियेतून ठरवले गेले
होते व ज्याच्या तांत्रिकी व उड्डाण चाचण्या पार पाडून सगळ्यात कमी बोली
लावल्यामुळे निवड झाली होती व ते म्हणजे रफाल.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><span style="mso-spacerun: yes;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">६.<span style="mso-tab-count: 1;"> </span>मोदी
एप्रिल २०१५ मध्ये फ्रांन्सीसी पंतप्रधानांना भेटले व दोन्ही सरकारे एकमेकांशी
बोलून रफाल करारावर पुढे जाऊ असे ठरले गेले. अंतर सरकारी करार इंटर गोव्हरनमेंटल
ऍग्रीमेंट (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">IGA)
<span lang="MR">झाले व पुढे १६ महिन्या नंतर मंत्रिमंडळाच्या सुरक्षा समितीने -
कॅबिनेट कमिटी ऑन सिक्युरिटी (</span>CCA) <span lang="MR">फ्रान्स मध्ये बांधली
गेलेली अशी ३६ रफाल विमाने (१२६ विमानांच्या ऐवजी फक्त ३६ विमाने) खरेदी करण्याचा
निर्णय घेतला.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भाग २ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वारंवार पडणारे प्रश्न व अंततः </span></u></b><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></u></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न १ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मोदी सरकारने वाटाघाटी
केल्या नंतरची रफालची किंमत यूपीए सरकारने ठरवल्या पेक्षा जास्त आहे का.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ१-
यूपीए सरकारच्या वेळेस सुरू झालेल्या वाटाघाटी पूर्णत्वास गेल्या नव्हत्या
त्यामुळे अपूर्ण राहिलेल्या वाटाघाटीतून उद्भवणारी किंमत व पूर्णत्वाला
पोहोचलेल्या वाटाघाटींच्या किमतीची आपण तुलना करू शकत नाही. वाटाघाटी </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">किमतीच्या अंदाजे
आकड्यावर</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">’
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आधारलेल्या असतात. हा </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">किमतीचा अंदाजे आकडा</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नवीन नवीन मिळणाऱ्या
माहिती नुसार बदलत राहतो. कोठल्याही वाटाघाटी करायच्या आधी एक कार्य समिती </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">किमतीचा अंदाजे आकडा</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">म्हणजेच </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बॉलपार्क प्राइस</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">किंवा </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बेंचमार्क प्राइस</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तयार करते. असल्या
अत्यंत प्रगत तंत्रज्ञानावर आधारित वस्तूंची किंमत बाजारात उपलब्ध नसते त्यामुळे
वेगवेगळ्या माहितीवर व समितीच्या अनुभवावर एक किमतीचा अंदाजे आकडा बॉलपार्क प्राइस
ठरवला जातो व त्याला मध्य मानून वाटाघाटींना सुरवात करतात. जेव्हा केव्हा वाटाघाटी
पूर्णत्वाला पोहोचतात तेव्हा अशा ठरलेल्या किमतीच्या वैधतेचा काल करारात नमूद
करतात. आता युपिएच्या सरकारात २०१४ पर्यंत रफाल बाबत करारच झाला नसल्या कारणाने
अर्धवट वाटाघाटींची अर्धवट किंमत व अशा वैधता नसलेल्या अर्धवट किमतीला काही अर्थ
नाही</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ना त्याचा काही उपयोग. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण तरी सुद्धा वाटाघाटी पूर्णत्वाला
पोहोचलेल्या ३६ रफाल ची किंमत अर्धवट वाटाघाटीच्या यूपीए पेक्षा कमीच आहे परत
त्यात ५० टक्के ऑफसेटचे (व्यापारातला भारतीय भाग) नवीन कलम आहेच (ऑफसेट काय असते
ते भाग ३ परिच्छेद ६ (ग) मध्ये वाचायला मिळेल) (पण येथे थोडक्यात देतो </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ऑफसेट (व्यापारातला
भारतीय भाग) असणे भारतीय कंपन्यांसाठी अत्यंत फायदेशीर असते. त्यात जर ५० टक्के ऑफसेट
असेल तर सौद्याच्या ५० टक्के किमतीचा व्यापार व व्यवसाय भारतीय कंपन्यांना
परदेशातील करार झालेल्या कंपनीला द्यायला लागतो. एका अर्थाने ५० टक्के पैसा परत
भारतात येतो. चीन मध्ये हा १०० टक्क्यावर
जाऊ शकतो). </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">परत नियंत्रक महालेखा परीक्षक </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कंपट्रोलर ऑडिटर जनरल (</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CAG)
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">किमतीची बारकाईने चौकशी
करून निवाडा देतीलच. तो पर्यंत अर्धवट वाटाघाटीतून निघणारी किंमत व पूर्णत्वाला
पोहोचलेल्या व करार झालेल्या किमतीची तुलना करणे म्हणजे पेरू बरोबर आंब्याच्या
किमतीची तुलना करण्या जोगे चुकीचे ठरेल. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न २ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जर वाटाघाटी करून किंमत
यूपीए पेक्षा कमी असेल तर मग ३६ रफाल विमानेच का १२६ रफाल विमाने का नाही घेतली.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ २- ३६ ऱफाल चे वितरण सप्टेंबर २०१९ पासून
सुरू होऊन ते दोन तीन वर्षात भारतात येतील. पाहिल्या वर्षी ०६ दुसऱ्या वर्षी १२ व
तिसऱ्या वर्षी १८ असे काहीसे वितरण असेल. त्या काळात हिंदुस्तान एरोनॉटीक्स एलसीए
तेजस ह्या लढाऊ विमानाचे उत्पादन वाढवून भारतीय वायुसेनेला त्याचे वितरण करायला लागले
असेल व ह्यामुळे सार्वजनिक क्षेत्रातल्या कंपनीला डिफेन्स पिएसयू (</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPSU)
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व्यवसाय उपलब्ध होऊन
फायदा होईल. नाहीतर युपिएच्या काळात ३ वर्ष झाली तरी वाटाघाटी संपत नव्हत्या.
ह्याचे कारण असे की दासू (रफालची कंपनी) ह्या कंपनीला भारतातील हिंदुस्तान
एरोनॉटीक्स ला </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">देण्यात गुणवत्ते विषयक शंका असल्या कारणाने अजून ५
ते ७ वर्षात तरी वाटाघाटी पूर्णत्वाला येतील असे वाटत नव्हते एवढेच काय अशा
रखडलेल्या वाटाघाटींमुळे कधी कधी पूर्णं प्रकल्पच गुंडाळून ठेवला जातो व असे झाले
असते (त्याची शक्यता दाट होती) तर भारतीय वायुसेनेला विमानांपासून वंचित राहायला
लागले असते व त्याच बरोबर हिंदुस्तान एरोनॉटीक्सचे सुद्धा हातचे काम गेले असते
(१०८ विमाने बांधण्याचे). </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आता ३६ विमानांचा करार झाला आहे. त्याच बरोबर
पुढे वाटले तर त्या वेळेच्या सरकारला जास्तीची ऱफाल विमाने घेण्यास कोणी थांबवले
नाही व एकदा वाटाघाटी होऊन करार झाला की पुढच्या वाटाघाटींसाठी अनायासे किमतीचा
अंदाजे आकडा बॉलपार्क प्राइस रक्षा समितीकडे आपोआप मिळालेला असेल त्यामुळे पुढच्या
वाटाघाटी सुकर व पटकन संपू शकतात. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण ह्या पेक्षा सुद्धा एक महत्त्वाचा प्रश्न
उद्भवतो. व तो म्हणजे आपल्या देशाला खरोखरच १२६ ऱफालची गरज आहे का </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा प्रश्न.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ३ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आपल्या देशाला १२६
ऱफालची गरज आहे का.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ३ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ह्या उत्तरासाठी आपण
सापेक्ष व प्रामाणिकपणे विचार करायला हवा. मी ऑक्टोबर २०१५ मध्ये मनोहर पारिकरांना
एक पत्र लिहिले होते. अंग्रेजी मध्ये होते पण त्या पत्राचा ह्या विषयास अनुशंघून
असलेला भाग, मराठीत देत आहे. त्या पत्रात रफालची विमाने १२६ पेक्षा कमी का घ्यावीत
ह्याचा तर्क दिलेला आहे तो वाचावा </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">–<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मूळ पत्र इंग्रजीत होते </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: .25in; text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">“…………………………
<i>Along with technology the combat scene has under gone a change and military
aviation has grown into a superior tactical and strategic arm. Present day fighter
aircrafts carryout tasks of several aircrafts in one single modern fighter
aircraft. With the fantastic capabilities, the emphasis is not on numbers but
it is on ‘smart’ capability. </i></span></b><b><i><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">This can be seen from the fact
that the Royal Air Force and the French Air Force, undertake world-wide
commitments with just 225 aircraft of two types each, the French Air Force with
the Rafale and Mirage-2000 and the Royal Air Force with Tornadoes and Typhoons.
<o:p></o:p></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: .25in; tab-stops: .25in 42.55pt right 411.1pt; text-align: justify;">
<b><i><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Now
we are going for a smart plane in Rafale. I heard CHIEF OF AIR STAFF saying
they require more Rafales. It is natural to ask for moon as a head of
organisation. No head of an organisation would sincerely trim the organisation
except for private entrepreneurs. For public funded organisations we see that
they get inflated over a period of time. There are 42 squadrons of MIG now
slowly getting depleted. No Chief of Air Staff would say that with smart
fighter planes we don’t require so many squadrons. Every organisation on public
money tends to grow and never try to scale down the force. As a head of the
three services I urge to look into this aspect - do we really need all 42
squadrons. 42 Squadrons were when MIG of low technology fighter was
available. I know that cutting down
number of squadrons is not easy and opposition may make mountain out of a mole.
At the same time there is no need to equip all squadrons with costly smart
planes. That way we can have a healthy mix of smart and not so smart
planes. </span></i></b><b><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">………………………………………………………..”<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12pt;">पत्र पुढे दुसऱ्या विषयावर जाते. येथे त्याचा
संबंध नाही म्हणून उद्धृत करत नाही.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ४ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ऱफालवर बसवण्यात येणारी
शस्त्रप्रणाली मोदी सरकारने बदलली आहे का. यूपीए सरकारच्या वेळेला जी
शस्त्रसामुग्री ठरवली होती तीच आहे का.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ४ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">यूपीए सरकारच्या वेळेला</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भारतीय वायुदलाने ज्या
शस्त्रप्रणालीची चाचणी केली होती व हिरवा कंदील दाखवला होता तीच शस्त्रप्रणाली
ह्या करारात कायम ठेवलेली आहे. ह्या बरोबर दासू कडून केल्या जाण्याचा विमानाचा
रखरखावं व विमानाची देखरेखीचा काळ दासू कडून वाढवून घेतला आहे व ५० टक्के ऑफसेट पण
लागू केले गेले आहे. हे सगळे आपल्या देशाच्या दृष्टीने हितकारकच आहे. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ५ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बोफर्स हा अंतर सरकारी
गोव्हर्नमेट टू गोर्व्हनमेट </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">G2G </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">करार होता का.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ५- नाही. बोफर्स हा करार भारत सरकार (रक्षा
मंत्रालय) व स्वीडनची बोफर्स तोफा बनवणारी कंपनी ह्या मध्ये झाला होता. त्या
वेळेला क्वात्रोची (इटालियन व्यापारी व गांधी घराण्याचा जवळचा स्नेही) ह्यांनी हा
करार घडवण्यात मदत केली होती.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ६ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बोफर्स करार संरक्षण
खरेदी प्रक्रिया डिफेन्स प्रोक्यूरमेंट प्रोसीजर (</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPP) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रमाणे झाली होती का.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ६ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नाही. त्या वेळेला
(१९८७ च्या सुमारास) डिपिपि अस्तित्वात नव्हती. पाहिली जलद खरेदी प्रक्रिया किंवा
फास्ट ट्रॅक प्रोसीजरचे धोरण वर्ष २००१ (वाजपेयी सरकार) च्या वेळेस तयार झाले.
वाजपेयी सरकारला त्या वेळेस वाटले रक्षा खरेदीसाठी एक पारदर्शी प्रक्रिया असली
पाहिजे म्हणजे भ्रष्टाचार व पैसा चारू लोकं (मिडलमेन) कमी होतील. त्यासाठी धोरण
ठरवायचे ठरले. व लागलीच वाजपेयी सरकारा असताना डीपिपि बनवण्यासाठी सल्लामसलती सुरू
होऊन पाहिले डिपिपि २००५ साली प्रसिद्ध झाले. त्या वेळच्या संरक्षण मंत्र्यांनी
श्री प्रणव मुखर्जी ह्यांनी ह्या धोरणावर सही करून डिपिपि २००५ मध्ये प्रसिद्ध
केले. तो पर्यंत रक्षा खरेदी कोठल्याही ठोस धोरणां अभावी मनमानेल तशी केली जायची व
म्हणूनच त्यावळचे रक्ष करार भष्टाचारा पासून अलिप्त राहू शकत नव्हते. पण </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आल्या पासून (२००५) हे
चित्र बदलायला सुरवात झाली. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ७ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ऱफाल डिफेन्स
प्रोक्यूरमेंट प्रोसीजर डिपिपि वर आधारीत आहे का (भाग ३ परिच्छेद १ ते ८ वाचावे).</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ७ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जेव्हा अंतर सरकारी
समन्वय किंवा गोव्हर्नमेंट टू गोव्हर्नमेंट करार होणार असतो तेव्हा दोन्ही
सरकाराला करार कसा करावा ह्या बद्दल बरेच स्वातंत्र्य असते. सरकारावर डिपिपि
धोरणानेच जायचे असे बंधन नसते. खरे तर मोदी सरकारला मध्यम वजनाची युद्ध विमाने
मीडियम मल्टी रोल कॉम्बॅट एअरक्राफ्ट्स (</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">MMRCA) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बनवणाऱ्या लॉकहिड
मार्टीनची एफ् १६</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बोईंगची एफ्/ए १८</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">युरोफायटर टायफून</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रशियन मिग ३५</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">स्वीडनची साब ग्रिपेन व
फ्रांसची रफाल ह्या सारख्या कोणत्याही देशाच्या सरकारांबरोबर बोलणी व वाटाघाटी
करण्याचे स्वातंत्र्य अंतर सरकारी करारात होते. जर अशा कोणत्याही देशा पासून
मीडियम मल्टी रोल कॉम्बॅट एअरक्राफ्ट्स खरेदी केले गेले असते तरी ते गैर ठरू शकले
नसते. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण महत्त्वाचा भाग हा आहे की हे स्वातंत्र्य
असताना देखील मोदी सरकारने तेच विमान व तीच कंपनी निवडली जी अगोदर आपल्या देशाने
२०११ मध्ये डिपिपि प्रक्रिये मार्गे निवडली होती. त्यामुळे मोदी सरकारला एक
भरभक्कम नैतिक बळ प्राप्त झाले कारण तांत्रिकी चाचणी व उड्डाण चाचणीतून निवडून
येऊन परत दासूची बोली पण सगळ्या विमानात कमी होती. त्यामुळे ह्या प्रश्नाचे उत्तर
म्हणजे जरी डिपिपि ने न जाण्याचे स्वातंत्र्या मोदी सरकारला होते तरी सुद्धा हा
अंतर सरकारी करार डिपिपि वर आधारीतच केला गेला आहे. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ८ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">साठी दासूला रिलायन्स
सारख्या भारतीय कंपन्यांबरोबर व्यवसाय करायला मोदी सरकारने सुचवले का.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ८ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नाही. मूळ उपकरण
निर्माता - ओरिजनल इक्विपमेंट
मॅन्यूफॅक्टरर (</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">OEM) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इथे दासू कंपनीला पूर्ण स्वातंत्र्य आहे. ते
कोणत्याही भारतीय कंपनी बरोबर बोलणी करून करार करू शकतात. फक्त त्या कंपन्यांना
डिपार्टमेंट ऑफ इनडस्ट्रीयल पॉलिसी आणि प्रमोशन (</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DIPP) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कडून परवाना उपलब्ध
असला पाहिजे. त्याच बरोबर असे करार
अपेंडीक्स अ अध्याय ३ डिपिपि मध्ये दिल्या प्रमाणे झाले पाहिजेत. परत एक अट अशी
आहे की जो मूळ निर्माता आहे त्याने त्याच्या इतर छोट्या कंपन्या जर मध्ये भाग घेऊ शकल्या नाहीत तर त्यांचा ही वाटा
स्वीकारून त्यांची जबाबदारी स्वतःच्या खांद्यावर घेऊन पूर्ण केला पाहिजे. एवढे केले तर भारतीय कोणती
कंपनी निवडायची ह्याचे स्वातंत्र्य दासू कंपनीला आहे. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२०११ मध्ये हिंदुस्तान एरोनॉटीक्स बरोबर </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">साठी बोलणी सुरू होती
(इथे </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">चा अर्थ विमानाचे भाग
जुळवणे व विमान तयार करणे असे घ्यावे लागेल. मी मागे दिल्या प्रमाणे </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मध्ये वेगवेगळे स्थर
आहेत</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्या मुळे कोणी </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">म्हटल्यावर पूर्णं
राफेल विमानाचे निर्माण </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मुळे हिंदुस्तान
एरोनॉटीक्स करायला लागले असते असे उगाच वाटून हुरळून जाऊ नये).</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण राफेलच्या जुळवणी करण्याच्या </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ला सुद्धा दासूला वावगे
होते व ते २०१२ ते २०१५ च्या निष्फळ वाटाघाटींतून दिसून येते. जर त्या वाटाघाटी
तशाच चालू ठेवल्या गेल्या असत्या तर अजून काही वर्ष रखडून शेवटी रफाल करार कधी न
होणारा होऊन रफा दफा झाला असता. २००१ मध्ये वायुसेनेने त्यांच्या १५ वर्षाच्या लॉग
टर्म पर्स्पेक्टीव्ह प्लॅन प्रमाणे </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">MMRCA </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ची गरज प्रदर्शित केली
होती. ह्या गोष्टीला १५ वर्ष होऊन त्यांच्या हाती काही लागले नव्हते. अजून विलंब
झाला असता तर त्यांच्या लॉग टर्म पर्स्पेक्टीव्ह प्लॅन वर परिणाम झाला असता व आपल्या
वायुसेनेचे मनोबळ खचले असते. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ९ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">फ्रान्सच्या पूर्व
प्रधानमंत्र्यानी एका मुलाखतीत असे म्हटले की मोदी सरकारने रिलायन्सचे नाव घेऊन
दासूला सांगितले की रिलायन्स बरोबरच व्यापार करा व म्हणून तहत दासूला हिंदुस्तान एरोनॉटीक्स एचएएल सोडून
रिलायन्स बरोबर व्यापार करावा लागला. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ९ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ह्या मुलाखती नंतर
ह्याच पंतप्रधानांनी आपले वक्तव्य मागे घेतले होते. त्यामुळे भारतीय लोकांमध्ये
गोंधळ उडवण्यासाठीच असले वक्तव्य दिले होते की काय ह्याची शंका येते. परत असले वक्तव्य त्यांच्या भारतीय मित्रासाठी
समन्वय साधून केले की काय ह्याची पण शंका येते कारण असे वक्तव्य येण्या अगोदरच्या
आठवड्यात एका विरोधी पक्षाच्या नेत्याने ट्विट करून भाकीत केले होते की एक हादरून
टाकणारे वक्तव्य पुढच्या आठवड्यात येणार आहे त्यामुळे ही शंका!!!! राजकारण वेगळे
सोडले तर</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्यांना डिफेन्स परवाने
मिळालेले आहेत अशा सगळ्या कंपन्यांची यादी </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DIPP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कडे असते व त्यांना
माहीत असते कोणती भारतीय कंपनी कोणत्या क्षेत्रात व्यापार करतात. व एखाद्या करारात
जर करार करणाऱ्या देशाने विचारले तर कंपन्यांची नावे सांगायचे पूर्ण
स्वातंत्र्य </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DIPP
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ला आहे. अशी नावे
उपलब्ध करून द्यायची हे </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DIPP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">चे एक काम आहे. नाहीतर परदेशी कंपनीला त्यांचा
वेळ घालवून कंपन्या शोधत हिंडावे लागेल. काही कंपन्या त्यांना कधीच मिळणार नाहीत व
त्यामुळे अजाणतेपणे त्यांच्या बरोबर व्यापार केला जाऊ शकणार नाही त्यामुळेच </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DIPP
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कडे आपल्या भारतीय
कंपन्यांची जाहिरात करण्याचे मोठे काम आहे. तेव्हा जर कोणी सुचवू पाहतं असेल की
मोदी सरकारने भारतात व्यवसाय करण्याकरता कंपन्यांची नावे जाहीर केली तर त्याला भारतीय उद्योगां बद्दल
माहिती कशी दिली जाते व त्याची प्रक्रिया काय व त्याचे धोरण काय ह्या कशाची माहिती
नाही हेच जाहीर होते. उगाच उचलली जीभ व लावली ताळ्याला असे झाले म्हणायचे. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न १० </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ह्या करारा अंतर्गत
रफाल बरोबर उद्योग करणाऱ्या कोणकोणत्या
कंपन्या आहेत.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ १० </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– (</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भाग ३ परिच्छेद ६ (ग)
वाचावा). ७० पेक्षा जास्त भारतीय कंपन्या ज्यात डीआरडीओ व प्रायव्हेट कंपन्या पण शामील
आहेत. ह्या कंपन्या रफाल बरोबर व्यवसाय
करायला सज्ज आहेत. (खालील फोटो जालावरून /गुगल वरून घेतला आहे. सौजन्य - जाल)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTo3ndQjWl2-DX0i5Cso5PAEPXLkPjSaWgdHpP0SlLZagvd-B2cEkICo5YqBO1gOudwGbobCSEJFpgcdVzZO_MGzR1iloi-ErmUYVaIktLLvTdD3U-Ylj-uTwprg0emfnVo5H9Ru4Mn_ny/s1600/OFFSETRA.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="770" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTo3ndQjWl2-DX0i5Cso5PAEPXLkPjSaWgdHpP0SlLZagvd-B2cEkICo5YqBO1gOudwGbobCSEJFpgcdVzZO_MGzR1iloi-ErmUYVaIktLLvTdD3U-Ylj-uTwprg0emfnVo5H9Ru4Mn_ny/s640/OFFSETRA.jpg" width="491" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न ११ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तंत्रज्ञानाचे
हस्तांतरण रफाल करारातून का वगळले गेले. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ ११ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वगळल्या शिवाय वाटाघाटी
पुढे सरकत नव्हत्या. जर पुढे सरकणाऱ्या असत्या तर २०१२ मध्येच यूपीए सरकार असताना
तो करार झाला असता. २०११ साली सगळ्यात कमी बोलीवर व बाकीच्या निकषांवर रफालची निवड
होऊन सुद्धा २०१५ पर्यंत </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मुळे वाटाघाटी पूर्णत्वाला पोहोचू शकल्या
नाहीत ह्याचाच अर्थ हे कलम जर असच कायम ठेवले असते तर अजून पर्यंत वाटाघाटी पूर्ण
झाल्या नसत्या व करार झाला नसता. ह्या कराराचे प्राथमिक उद्दिष्ट वायुसेनेच्या
लॉंगटर्म पर्स्पेक्टीव्ह प्लॅन प्रमाणे त्यांना </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">MMRCA </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">विमाने उपलब्ध करून
देणे होते</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे जाता जाता जमले तर चांगलेच असे दुय्यम उद्दिष्ट.
प्राथमिक उद्दिष्टच जेथे रखडले व पुरे होत नाही असे दिसत असेल तर दुय्यम
उद्दिष्टावर नजर लावून बसण्यात काय अर्थ आहे. आणि जर दुय्यम उद्दिष्ट साध्य
करायच्या नादात प्राथमिक उद्दिष्ट संपुष्टात येत आहे असे दिसत असेल तर दुय्यम उद्दिष्ट
प्राप्त होण्यात काही अर्थ नाही. ह्याच दृष्टिकोनातून ते वगळले गेले. नाही तर
विमाने आली नसती व ती येत नाहीत म्हणून </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण झाले नसते. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न १२ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रफाल ची किंमत
सार्वजनिक का करत नाहीत. किमतीची चर्चा का होऊ देत नाही. करारात सुरक्षे संबंधीत
कोणते कलम आहे की जेणे करून त्याची किंमत सार्वजनिक होऊ शकत नाही.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ १२ </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रत्यक रक्षा करारात
कोणत्या गोष्टी सार्वजनिक करण्यास मोकळ्या व कोणत्या गोष्टी गुप्त ठेवायच्या
ह्याची कलमे असतात. जर त्याची किंमत सार्वजनिक केली गेली तर आपल्या शत्रू
राष्ट्रांना आयतेच किमतीच्या अंदाजाचे आकडे उपलब्ध होतील. त्यावरून त्यांना कोणती
शस्त्र आपण विकत घेत आहोत ह्याचा अंदाज लावता आला असता. शत्रू राष्ट्राला एकदा
अंदाज लागला की त्या शस्त्राला तोड म्हणून त्याला मारक अशी शस्त्रप्रणाली विकत
घेऊन तो आपल्याला शह देऊ शकतो. युद्धाचा हाच खेळ असतो. शस्त्र </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याला तोड. त्या तोडाला
तोड. हे सगळे जे कमी वेळात करू शकतात ते जिंकतात. सगळ्या गोष्टी सार्वजनिक करून
आपण आपल्या शत्रू राष्ट्रांना एक प्रकारे मदतच करतो. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रश्न १३ – अंबानींना विमान बनवण्यात अनुभव
आहे का.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उ १३ – त्यांनी पिपालाव कंपनी विकत घेतली जी
बरीच वर्ष डिफेन्स प्रॉडक्शन मध्ये होती. बाकी कंपनी कशी आहे ते दासू ने जाणून
घ्यायचे त्यांचा निकष महत्त्वाचा ऑफसेट त्यांनी फेडायचे आहे.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><u><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अंततः</span></u></b><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> - मी
हा लेख लिहिण्या मागचे उद्दिष्ट असे की वर्ष २००१ पासून रक्षा संपादन हे मन मानेल
तसे कसे ही होत नाही तर त्या संपादना मागे एक कायदेशीर प्रक्रिया उभारली गेली आहे.
ती प्रक्रिया पारदर्शक बनवण्याच्या धोरणातून निर्माण झाली आहे. आता ती पूर्वी
सारखी भ्रष्टाचाराला चारा घालणारी राहिली नसून त्याला आळा घालणारी झाली आहे. अंतर
सरकारी करार अशा प्रक्रियेला अजून मजबुती देतो, जिथे भ्रष्टाचारी लोक नाही तर थेट आपले
सरकार दसर्या सरकारशी बोलून काय पाहिजे ते विकत घेते. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा लेख विशेष करून तरुणांना व नवीन पिढीला
वाचून दाखवायला हवा. त्यामुळे त्यांच्यात अपप्रचाराने निर्माण झालेला संदेह जाऊन
आपल्या धोरणांवर व रक्षा संपादन प्रक्रियेवर विश्वास बसू शकेल. प्रत्येक रक्षा खरेदी
भष्टाचारातून निर्माण झालेली नसते हे त्यांना समजले पाहिजे. जे काही नेते व काही
पक्ष अपप्रचार करून विश्वास तोडण्याचे काम करत आहेत ते त्यांच्या स्वत:च्या भवितव्याच्या
व पक्षाच्या अस्तित्वाच्या संभ्रमातून उद्भवलेली त्यांची गरज आहे व त्यामुळे
वास्तव बिघडवण्याचा प्रयत्न आहे. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मला खात्री आहे जो पक्षाध्यक्ष भ्रष्टाचाराचा
आरोप करत आहे त्याला डिपिपिचा लवलेशही माहीत नसणार ना जाणून घ्यायची त्याच्या कडे
कुवत आहे ना इच्छा आहे. त्याला फक्त लोकांना गोंधळात टाकून संभ्रम उत्पन्न करायचा
आहे. तो फक्त शिकवलेली पोपटपंची करून स्वतःचा टीआरपी रेटिंग वाढवण्याच्या नादात
वावरत आहे. </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><b><u>भाग ३ - संरक्षण खरेदी प्रक्रियेबद्दल थोडेसे</u></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><b><u><br /></u></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 12pt;"><u>आद्याक्षरांच्या शब्द समूहांची यादी</u></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">AoN - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ऍक्सेप्टन्स ऑफ नेसेसिटी.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ASR - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एअर स्टाफ रीक्वायरमेंट्स.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CAG - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कंपट्रोलर ऑडिटर जनरल.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CCS - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कॅबिनेट कमिटी ऑन सिक्युरिटी.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DAC - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डिफेन्स एक्विझीशन कौन्सिल.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DCS - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डायरेक्ट कमर्शियल सेल्स. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DIPP - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डिपार्टमेंट ऑफ इंडस्ट्रियल पॉलिसी ऍड प्रोमोशन.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPP - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डिफेन्स प्रोक्यूरमेंट प्रोसीजर.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPSU - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डिफेन्स पब्लिक सेक्टर अंडरटेकींग.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">FET - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">फील्ड / फ्लाईट इव्हॅल्यूएशन ट्रायल्स.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">FMS - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">फॉरेन मिलिटरी सेल्स.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">G2G - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गोव्हर्नमेंट टू गोव्हर्नमेंट.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">GSQR - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जनरल स्टाफ क्वालिटेटीव्ह रीक्वायरमेंटस्.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">HAL - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हिंदुस्तान एरोनॉटीक्स लिमिटेड.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">IAF - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इंडियन एअर फोर्स.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">IGA - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इंटर गोव्हर्नमेंटल ऍग्रीमेंट.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LCA - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">लाइट कॉम्बॅट एअरक्राफ्ट.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LTIPP - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">लॉग टर्म इंटीग्रेटेड पर्स्पेक्टीव्ह प्लॅन.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">MMRCA - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मीडयम मल्टी रोल एअरक्राफ्ट.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">NGO - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नॉन गोव्हर्नमेंटल ऑर्गनायझेशन.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">OEM - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ओरिजनल इक्विपमेंट मॅन्युफॅक्चरर.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFI - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रीक्वेस्ट फॉर इनफोरमेशन.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFP - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रीक्वेस्ट फॉर प्रोपोजल.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">TEC - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">टेक्निकल इव्हॅल्यएशन कमिटी.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ToT - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ट्रान्स्फर ऑफ टेक्नॉलॉजी.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>रक्षा संपादन प्रक्रिया -
डिफेन्स प्रोक्यूरमेंट प्रोसीजर (</u></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>DPP)</u><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१. साल
२००५ पासून कोणतीही संरक्षण विषयक खरेदी</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रक्षा संपादन
प्रक्रियेवर (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPP) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आधारीत होऊ लागली आहे. ही प्रक्रिया समजून
सांगणारे चारशे पानी दस्तऐवज आहे. त्यात खरेदी विषयक धोरणे काटेकोरपणे समजून
सांगितली आहेत. ह्या </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DPP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डिपिपिचे नियमितपणे पुनरवलोकन होत असते व काळाच्या गरजेनुसार</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नवीन घडामोडी लक्षात घेऊन व देश हितार्थ त्यात बदल केला जातो. हा बदल
संरक्षण खरेदी अधिक पारदर्शक व सुलभ व्हावी ह्यासाठी केला जातो. प्रत्येक सरकार वेळोवेळी हे पुनरवलोकन करत असते
व त्यात चांगल्या धोरणांची भर घालत राहते. डिपिपिचे असे पुनरवलोकन वर्ष २००५</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२००६</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२००८</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२००९</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२०११</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२०१३ व २०१६ मध्ये केले गेले. डिपिपिची चौकट हळूहळू वाढवत त्यात मेक</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बाय ऍड मेक (भारतीय) श्रेण्या घातल्या गेल्या</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ऑफसेटचे (व्यापारातला भारतीय भाग) धोरण</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आरमार बांधणीचे
धोरण अशी धोरणे शामील होत गेली. २००५ सालापासून संरक्षण खरेदी (डायरेक्ट कमरर्शियल
सेल्स वर आधारीत असेल तर (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DCS)) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डिपिपि वर
आधारीतच असते. ह्या धोरणा अंतर्गत तिन्ही सेना</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यांना
लागणारे सगळे साहित्य</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शस्त्र</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अस्त्र</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">दारुगोळा
इत्यादी मूळ उपकरण निर्मात्याकडून म्हणजे ओरिजनल इक्विपमेंट मॅन्युफॅक्चरर (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">OEM) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कडून खरेदी करतात. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२. सरकार
ते सरकार/ गोव्हर्नमेंट टू गोव्हर्नमेट (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">G2G)/ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">फॉरेन मिलिटरी
सेल्स (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">FMS)/ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अंतर सरकारी करार - इंटर गोव्हर्नमेंटल ऍग्रीमेंट (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">IGA) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">करारात</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डिपिपिनीच
खरेदी करण्यासाठी सरकार बांधलेले नसते. त्यात सरकारला स्वातंत्र्य असले तरी
खरेदीचा आत्मा डिपिपिचाच असतो. डिपिपि व सरकार ते सरकार ह्यात महत्त्वाचा फरक हा
की ज्या कंपनीकडून आयुध खरेदी करायचे आहे त्या राष्ट्राच्या सरकार बरोबर आपल्या
देशाचे सरकार बोलणी करते व डिपिपि मध्ये आपले सरकार (रक्षा मंत्रालय) व आयुध
बनवणारी कंपनी ह्या मध्ये करार होतो (आयुध बनवणाऱ्या कंपनीच्या देशाच्या
सरकाराबरोबर नाही). अशा सरकार ते सरकार </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">G2G </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">करारात काही
फायदे आहेत. सरकार ते सरकार करार जलद होऊ शकतात</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यात
भ्रष्टाचार लिप्त मध्यस्ती करणारे कंपन्यांचे एजंट नसतात</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यामुळे डिपिपिशी तुलना केली तर सरकार ते सरकार करार अधिक फायदेशीर
असतात. पण त्यात एकल विक्रेता परिस्थिती निर्माण होण्याची शक्यता उद्भवूशकते शकते
ती डिपिपि मध्ये होऊ दिली जात नाही. एकल विक्रेता परिस्थिती डिपिपि मध्यमातून
रोखली जाते कारण बरेच विक्रेते एकाच आयुधासाठी अर्ज करू लागले की स्पर्धात्मक
तऱ्हेने आयुधाची तुलना होऊन किंमत कमी होते</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्या खरेदी
केलेल्या आयुधाचा रखरखावा जास्त चांगल्या पद्धतीने होऊ शकतो कारण स्पर्धा असल्या
कारणाने </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">OEM </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पळून जात नाही. त्या
आयुधाच्या संपूर्ण जीवनकाला पर्यंत म्हणजे त्याच्या निर्माणाधीन काला पासून
आयुधाच्या कालबाह्य होण्या पर्यंत स्पर्धेतून आलेला </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">OEM </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याचा रखरखावा करतो किंवा आपल्या लोकांना शिकवतो व त्याचे सुटे भाग
पुरवतो. सरकार ते सरकार करारात किंमत</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आयुधांच्या
रखरखावाची हमी व सुट्या भागांची हमी ही आयुधे विकणाऱ्या कंपनीचे सरकार भरते.
म्हणून जेव्हा प्रचंड किमतीची शस्त्रास्त्र विकत घ्यायची असतील तर सरकार ते सरकार
करार सगळ्या दृष्टीने चांगला</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">लवकर होणारा व
प्रभावी ठरतो. विमाने</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तोफा</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रणगाडे</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पाणडूब्या</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">विमान वाहक जहाजे इत्यादी हवी असतील तर सगळ्यात प्रभावी म्हणजे सरकार
ते सरकार करार. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३. डिपिपि
प्रक्रिया बळकट व मुद्देसूद असल्यामुळे दबाव</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">दडपण किंवा
कामा मध्ये कोणी अडथळा आणू शकत नाही. सरकार सुद्धा. कारण खरेदीच्या प्रत्येक पावला
गणिक काय करायचे व कसे करायचे हे डिपिपि मध्ये दिले गेले आहे. तसेच कोणते निर्णय
कोण घेऊ शकतो ह्याचे मार्गदर्शन पण केले
गेले आहे. वार्षिक अर्थसंकल्पाचे अनुमानी आकडे संरक्षण खात्याच्या लॉंगटर्म
इंटीग्रेटेड परस्पेक्टीव प्लॅन (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LTIPP) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मधून मिळू
शकतात. तसेच बेंचमार्क किंवा बॉलपार्क प्राइस आणि आपल्या शत्रू देशाकडे असलेली
शस्त्रास्त्र व त्यावर मात करण्यासाठी लागणारी तोड व शत्रू देशाकडून असणारा धोका
ह्यावर अनुमान काढून अर्थसंकल्पात तजवीज केली जाते. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">४. डिपिपि
जरी खूप प्रभावी खरीद प्रक्रिया असली तरी त्यात सगळ्या खाजगी व सार्वजनिक
संस्थानांच्या खरेदी प्रक्रियेमध्ये आढळणारे दोष आढळू शकतात. खरेदीच्या वेळी
होणाऱ्या भ्रष्टाचारावर जरी कितीही पायबंद ठेवला तरी भ्रष्टाचार कधीकधी डोके वर
काढू शकतो. डोके वर काढण्याचे मूळ कारण प्रक्रियेतील कमी हे नसून आपल्या देशाच्या
नैतिक मूल्यांचा एकूणच ऱ्हास हे कारण असू शकते. कोणत्याही संस्थेची नैतिक मूल्ये
ती संस्थाघडवणाऱ्या लोकांच्या विवेकी बुद्धीने बनलेली असतात. संस्थेची नैतिक
मूल्ये किती चांगली व मजबूत आहेत ती त्यातल्या मनुष्य घटकांच्या मूल्यांवर आधारीत
राहतात. त्यामुळे डिपिपि असून सुद्धा खरीद प्रक्रियेत जे दोष आढळतात ते समाजातल्या
नैतिक मूल्यांच्या प्रतिबिंबामुळे. कोणतीही प्रक्रिया जर मनुष्य ठीक नसेल तर चालू
शकत नाही व जर प्रक्रियाच चुकीची असेल तर मनुष्याला त्याचा काहीच उपयोग नाही. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">५. डिपिपि
</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">www.gov.in </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ह्या संस्थळावरून कोणालाही सहज उपलब्ध होऊ शकतो. खरेदी करताना
आयुधाच्या गुणवत्तेचा निकष</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वस्तूची किंमत
कशी स्पर्धात्मक असेल व आयुधाच्या जीवनक्रमापर्यंत (आयुध निर्माणाधीना पासून
त्याच्या कालबाह्य होण्या पर्यंत) त्या आयुधाचा रखरखावा कसा चांगला होऊ शकेल
ह्याची खात्री मिळण्यासाठी काय काय करावे
ह्याचे मार्गदर्शन डिपिपि करते. ही प्रक्रिया एकल विक्रेता परिस्थिती टाळायचा सतत
प्रयत्न करत असते. एकल विक्रेता परिस्थिती निर्माण झाली तर त्याचा फायदा विक्रेता
घेऊ शकतो म्हणून ही परिस्थिती शक्यतो टाळावी लागते. डिपिपि ती टाळण्यात मदत करते. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">६. डिपिपि
चे मुख्य मुद्दे येथे दिले आहेत. त्याचा अभ्यास केल्याने डिपिपिचा आत्मा व प्रेरणा
सहज समजू शकते. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अ) <u>लॉग टर्म इंटीग्रेटेड परस्पेक्टीव प्लॅन (</u></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>LTIPP)</u> - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोणत्याही संरक्षण विषयक खरेदीची पाहिली पायरी </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LTIPP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ने सुरवात होते. तिन्ही सेना त्यांना लागणाऱ्या उपकरणाची गरज सरकारला
कळवते. ती गरज त्यांनी केलेल्या शत्रू देशाच्या धोक्याच्या समजावर अवलंबून असते
तसेच सेनेच्या मते पुढच्या १५ वर्षात युद्धात अग्रेसर राहण्यास आपल्याकडे कोणती
शस्त्रास्त्रे लागतील त्या अध्ययनातून तयार झालेली असते. ही </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LTIPP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">योजना फेडरेशन ऑफ इंडियन इंडस्ट्रीज मार्फत भारतीय कंपन्यांना कळवली
जाते. येणाऱ्या १५ वर्षात कशा प्रकारची उपकरणे आपल्या तिन्ही सैन्यांना लागणार
आहेत ह्याची वेळेत माहिती पोहोचली तर भारतीय कंपन्या ती पुरवण्याचा प्रयत्न सुरू
करू शकतात. आपल्या कंपन्यांना प्रोत्साहन मिळते व संधी मिळते. सैन्याला लागणारी
उपकरणे सहजासहजी बनवता येत नाहीत व त्यासाठी कंपन्यांना त्यांची तयारी करावी
लागते. ह्यामागे आपल्या कंपन्यांना वाव मिळावा हे धोरण असते. १५ वर्षाच्या योजने
नंतर सेने मध्ये ५ वर्षासाठी मध्यम काळाची योजना आखली जाते. ही पाच वर्षाची योजना
१५ वर्षाच्या योजनेचाच भाग असतो. त्याची माहिती संरक्षण मंत्रालयाला (वित्त विभाग)
दिली जाते त्यामुळे वार्षिक अर्थसंकल्पात त्याची तजवीज होऊ शकते. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब) <u>रीक्वेस्ट
फॉर इनफॉरमेशन (</u></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>RFI)</u> - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रक्षा सामुग्री
खरीदण्याची पहिली पायरी म्हणजे </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFI. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सेनेला आयुधे
विशिष्ट प्रकारची लागतात ती बाजारात सहजासहजी मिळत नाहीत किंवा कोणी बनवत नाहीत
किंवा असलेल्या आयुधात आपल्या देशाच्या धोक्याच्या दृष्टिकोनातून बदल करायला
लागतो. उदाहरण १ </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एक इंजिन
असेलेले हेलिकॉप्टर जे ६ किलोमीटरच्या
उंचीवर (ग्लेशियरसाठी) तरंगू (होवर) शकेल व त्याच बरोबर १५० किलो वजन घेऊन जाऊ
शकेल अशी आपल्या थलसेनेला गरज आहे. पण ह्या क्षमतेचे हेलिकॉप्टर बाजारात कोणी बनवत
नाही त्यामुळे अशा हेलिकॉप्टराचे डिझाइन (कल्पनाकृती</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">?) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">करून ते बांधावे लागते. दुसरे उदाहरण - न्यूक्लिअर बायलॉजीकल केमिकल
डिटेक्टर बाजारात उपलब्ध नाही किंवा ज्यांच्याकडे आहेत ती राष्ट्र त्यांचे
तंत्रज्ञान किंवा ते उपकरण देण्यास किंवा
विकण्यास तयार नाही मग ह्यासाठी आधी </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFI </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पाठवून
तंत्रज्ञान कोठे आहे त्याची चाचपणी करायची. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">क) <u>जनरल/ एअर/ नेव्हल स्टाफ क्वालिटेटीव्ह
रीक्वायरमेंटस् (</u></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>GSQR/ ASR/ NSQR)</u> - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा एक गोपनीय
दस्तऐवज असतो. आपल्या देशाच्या धोक्याच्या दृष्टिकोनातून किंवा आपल्या शत्रू
राष्ट्रांकडे कोणती शस्त्रास्त्रे आहेत त्याला तोड किंवा आजच्या विकसीत
तंत्रज्ञानाने लिप्त असलेल्या आयुधाचा अभ्यास करून जे आयुध ठरले जाते त्यांचे
तांत्रिक तपशील त्यात विहित केलेले असतात. हे अद्ययावत आयुध मिळाल्यावर
आपली सेना युद्धासाठी सज्ज होऊ शकते किंवा आधीच सज्ज असलेल्या सेनेला बळकटी
आणणारे आयुध खरेदी करायची ही दुसरी व महत्त्वाची पायरी. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ड) <u>ऍक्सेप्टन्स
ऑफ नेसेसीटी (</u></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>AoN)</u> - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे कागदपत्र</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">स्टाफ रीक्वायरमेंट्स वर आधारीत असते. सेना सरकारला कारणे देऊन
आयुधाची गरज का आहे त्याचा तपशील देते. हा तपशील सरकारच्या डिफेन्स एक्विझीशन
कौन्सिल (</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DAC) </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">रक्षा संपादन मंडळा समोर मांडला जातो व जर
त्यांना कारणे व शत्रू राष्ट्राचे धोके योग्य वाटले तर </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">DAC </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्या </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">AoN</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ला हिरवा कंदील
दाखवतात. आपल्या देशाला खरच गरज आहे का हे पडताळून पाहून घेतल्यामुळे आयुध किंवा
विमाना सारख्या प्रचंड किमतीची खरेदी प्रामाणिकपणे होत आहे ह्याची खात्री केली
जाते व कोणाचा काही स्वतःचा फायदा होत नाही हे सुनिश्चित केले जाते. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">AoN </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">चा कालावधी सहा महीने किंवा जास्त असतो. हा कालावधी</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खरेदी कोणत्या श्रेणीत (पुढे श्रेण्यांचे वर्णन सापडेल) आहे त्यावर
अवलंबून असतो. म्हणजे बाजारातून विकत घ्यायचे तर सहा महीने ते एक वर्ष जर
कल्पनाकृती</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">विकास व मग निर्माण करायचे तर ४ ते ५ वर्ष
इत्यादी असा कालक्रम ठरवला जातो. ह्यानंतर एका समिती द्वारे किमतीच अंदाजे आकडा
ठरवला जातो तोच आकडा पुढे होण्याऱ्या वाटाघाटींसाठी उपयोगी पडतो आणि अर्थसंकल्पात
तरतूद करण्यास सुद्धा उपयोगात आणला जातो. ह्या </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">AoN </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मध्ये किती
आयुधांची गरज आहे त्याचा आकडा ठरवला जाते. हा आकडा बदलूही शकतो - त्याला तशी कारणे
द्यायला लागतात - शत्रुदेशाच्या रणनीती मध्ये बदल होणे</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खरेदीसाठी लागणारा पैसा</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नवे तंत्रज्ञान</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नवा धोका निर्माण होणे इत्यादी.
</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इ) <u>रीक्वेस्ट
फॉर प्रपोजल (</u></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>RFP)</u> - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">स्टाफ रीक्वायरमेंट्स वर </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आधारित असते. आयुध खरेदी करण्यासाठी पाहिजे असलेला व्यावसायिक व
तांत्रिक तपशील दिलेला असतो. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे सर्वांसाठी
खुले दस्तावेज असते जेणे करून कोणीही ते वाचावे</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अभ्यासावे</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व खरेदी प्रक्रियेत जर आयुध उपलब्ध असेल किंवा निर्माण करण्याची
क्षमता असेल तर भाग घ्यावा. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">फ) <u>टेक्निकल
इव्हॅल्यूएशन कमिटी (</u></span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>TEC)</u> - </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्या ज्या
कंपनीने त्यांची आयुधे चाचणीसाठी उतरवलेली
असतात त्यांची तांत्रिक चाचणी होते व तांत्रिक तपशिलाला (स्टाफ रीक्वायरमेंट्स)
धरून ज्यांची उपकरणे खरी ठरतात त्यांना स्पर्धेत ठेवले जाते. त्यानंतर त्यांची
उड्डाण किंवा फील्ड चाचणी व्हायची असते हे करताना एकल विक्रेता परिस्थिती येऊ नये
ह्याची काळजी घेतली जाते. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ग) <u>ऑफसेट </u>-
किंवा व्यापारातला भारतीय भाग - संरक्षण विषेयक ऑफसेट धोरणाचा हेतू</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">देशा बाहेर जाणाऱ्या पैसा काही अंशी परत भारतात आणणे. उदाहरण </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">– </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एक विमान आपण खरेदी केले त्याचा सौदा ५०००० करोड रुपये. जर ऑफसेट नसता
तर ५०००० करोड त्या परदेशी कंपनीला जातील. पण जर ५० टक्के ऑफसेट असेल तर. ५००००
करोड त्या कंपनीला जातील हे खरे आहे पण २५००० कोटी रुपयांचा व्यवसाय त्या कंपनीने
आपल्या भारतीय कंपन्यांना दिला पाहिजे तो कोठल्या स्वरूपात असू शकतो ह्याचे
सविस्तर मार्गदर्शन डिपिपि मध्ये केले गेले आहे. ऑफसेटमुळे आपल्या देशातील
कंपन्यांना व्यवसाय मिळतो. डिपिपि मधल्या ऑफसेट धोरणात एक कलम आहे ते असे - जर का
२००० करोडाहून मोठा सौदा असेल तर कमीत कमी सौद्याच्या ३० टक्के ऑफसेट भारतीय
कंपन्यांना व्यवसाय मिळाला पाहिजे. त्यामुळे भारतीय कंपन्या वाढण्यात मदत होते.
येथे जाणून घेणे महत्त्वाचे ठरेल की रफला करारात ३० टक्क्या पेक्षा जास्त असे ५०
टक्के ऑफसेट आहे. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">७. ज्या कंपन्या फील्ड चाचण्या किंवा उड्डाण
चाचण्या यशस्वीरीत्या पार करून स्पर्धेत टिकून राहतात त्यांची निवड त्यांनी किती
बोली लावली त्यावर अवलंबून असते. जो सगळ्यात कमी बोली लावतो त्याची निवड होते.
गुणवत्तेच्या निकषावर तो पूर्वीच खरा ठरलेला असतो. ती बोली लागू राहण्यासाठी एक
ठराविक कालावधी असतो. करार जर त्या कालावधीत झाला तर त्या बोलीची वैधता राहते नाही
तर तो कालावधी वाढवला तरी जातो किंवा त्यात नवीन किंमत जोडली जाते. अशा दरवाढीच्या
घटकाचे कलम करारातच असते. उदाहरण म्हणजे आपण फ्रीज घ्यायला गेलो की घासाघीस करून
किंमत ठरवली जाते. किंमत ठरल्यावर दुकानदार म्हणतो की आपण दोन दिवसात खरेदी केलीत
तरच कबूल झालेली किंमत राहील नंतर त्याची किंमत वाढेल. हे उदाहरण झाले पण तशाच
प्रकारचे कलम करारात असते. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">८. डिपिपि मध्ये खरेदीच्या बऱ्याच श्रेणी उद्धृत
केल्या गेल्या आहेत. त्या अशा - खरेदी (भारतीय - भारतात त्या उपकरणाची संकल्पना</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कल्पनाकृती</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">विकास होऊन
भारत निर्मित) - ही श्रेणी डिपिपि मध्ये अलीकडेच शामील करून घेतली आहे. भारतीय
कंपन्यांना प्रोत्साहन व प्राधान्य मिळावे म्हणून ही श्रेणी. बाकीच्या श्रेणी अशा
- खरेदी (भारतातली)</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खरेदी व निर्मिती
भारतात</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खरेदी व निर्मिती</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खरेदी
(जागतिक). कोणते उपकरण कोणत्या श्रेणीनं खाली खरेदी करायचे ते उपकरणाची गरज</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">देशाला असलेला धोका</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व हातात असेला
वेळ ह्याला धरून काही मार्गदर्शक सूचना डिपिपि मध्ये आहेत. आपल्या भारतीय
कंपन्यांना जास्तीत जास्त वाव मिळावा ह्याच प्रेरणेतून ही कलमे घातली गेलेली आहेत.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><b><u>शेवटी </u></b>- हा भाग डिपिपिचा गोषवारा देण्यासाठी
लिहिला आहे. सरकार ते सरकार करारात सरकारला खूप स्वातंत्र्य असते. त्यात परराष्ट्र
धोरणा पासून शेजारी राष्ट्रांपासून धोका व आपली गरज ह्या सर्व गोष्टी येतात. व
म्हणूनच सरकार ते सरकार का-२२६ हेलिकॉप्टर एच ए एल च्या साहाय्याने बनवण्याचा
निर्णय घेतला गेला व रफला विमाने फ्रान्स कडून घ्यायचा निर्णय. एस ४००
शस्त्रप्रणाली. हे सगळे </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">G2G </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मुळेच होऊ
शकले. नाहीतर जवळ जवळ १० वर्षे सेनेला तोफा मिळाल्या होत्या ना विमाने ना संरक्षक
कवच. </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इतकी वर्षे रखडलेला (२००७ ते २०१६) मध्यम
वजनाच्या विमानांचा करार संपन्न झाला हा झाला नसता व परत </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFI, RFP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ह्या तंत्रातून जावे लागले असते तर अजून १० वर्ष गेली असती व
वायुसेनेला दहा वर्षा नंतरही काही मिळाले असते की नाही सांगता येत नाही. तेवढ्यात
जर लढाईचे वेध लागले असते तर मग बोलायलाच नको - मग त्या अर्जंट खरेदी</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">लवकर खरेदी</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">परत कोटेशन का
मागवली नाहीत</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वेळेवर </span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RFP </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">का नाही
प्रसिद्ध केली हे बोलणाऱ्यांनी आपल्याकडे विमानांची कमी का ह्याच्या बोंबा सुरू
केल्या असत्या.</span><span style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-38390570912965528182018-08-25T23:44:00.001-07:002018-08-25T23:44:24.781-07:00कमुआत्या<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">कमुआत्याला जाऊन आज एक वर्ष झाले. संध्याकाळी आम्ही
घरातली तिची आठवण काढत होतो. माझी आजी</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">, <span lang="MR">कमुआत्या</span>, <span lang="MR">आई</span>, <span lang="MR">वडील व त्यांचा भाऊ. भाऊकाका अविवाहित होते. आम्ही
एकत्र राहायचो. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">माझे वडील तिला कमळाताई ह्या नावाने हाक मारायचे.
आमच्यासाठी ती कमुआत्या होती. कमुआत्या म्हटले म्हणजे सदा प्रसन्न व हसरा चेहरा. सडपातळ
देहयष्टी व दुसऱ्याला मदत करायची हाउस हे आठवते. कमुआत्या कोठेही कधी जायची नाही. ती
असल्यामुळे आमच्या घराला क्वचितच कुलूप लागायचे. आम्हाला ती माजघरात सतत काही तरी करताना
दिसायची. माजघरात पाटावर बसून खाली ठेवलेल्या चुलीवर स्वयंपाक करायची. लहान मुलांना
तेथेच ताट ठेवून जेवू घालायची. तिची एक ठरलेली बसण्याची तऱ्हा होती. कोपऱ्यात पाटावर
सुखासनात डावी मांडी वर करून बसायची. चुलीवर भांडे ठेवलेले. शेजारी विळी व फोडणीला
लागणारे तिखटमिठाचे पंचपात्र. तेल व लागणारी बाकी सामुग्री. मुखात सतत रामनामाचा जप.
असे चित्र दिसायचे. भरल्यावांग्याची भाजी व वेगवेगळ्या कोशिंबिरीत तर कमुआत्याचा हातखंडा.
दुपारी आम्हाला मंदिरात प्रवचनाला किंवा कीर्तनाला घेऊन जायची. रात्री जेवणे झाल्यावर
आजूबाजूच्या सगळ्या मुलांना एकत्र जमवून गोलाकार बसवून गोष्टी सांगायची. </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">नेहमी घरात असल्या कारणाने घराच्या किल्ल्यांचा
जुडगा चंचीच्या शेजारी खोचलेला असायचा. नऊवारी लुगडे जेव्हा खोचायची तेव्हा असे वाटायचे
की ओच्यामध्ये काही तरी ठेवले आहे. आम्ही लहान असताना ओच्याला हात लावून विचारायचो
कमुआत्या ह्यात काय आहे</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">? <span lang="MR">इथे मी ना</span>, <span lang="MR">कात चुना व विडे ठेवते असे म्हणून चिडवायची. घरातले पैसे</span>, <span lang="MR">व दागिने तीच्याच ताब्यात असत. सणावाराला घरातल्या स्त्रिया तिच्या कडून घ्यायच्या.
तिने कधी कोणता दागिना घातलेला माझ्या आठवणीत नाही. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">चवथी पास कमळाताई माझ्या वडलांची मोठी बहीण. तिचे
लग्न तिच्या वयाच्या चवदाव्या वर्षीच झाले होते व सहा महिन्यात तिचे यजमान वारले. विधवा
कमळाताई तेव्हा पासून आमच्याकडेच राहिली. माझे वडील तिला आईसमान मानायचे. सदा हसतमुख
व सतत कामात असायची. सतत कामात असायची म्हणून सदा आनंदी राहायची की सदा हसतमुख असायची
म्हणून तिला काम करायला आवडायचे याची काही कल्पना नाही. म्हणायची तिला शिकायचे होते.
पण लवकर लग्न झाले व मग पती वारल्यावर कोणी शिकून दिले नाही. </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">वडील सांगायचे विधवा झाल्यावरची पहिली काही वर्ष
तिची वाईट गेली. सतत रडायची. खायची नाही. बोलायची नाही. शिकायचे होते पण शिकू दिले
नाही. काही येत नाही</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">, <span lang="MR">पैसे नाहीत</span>, <span lang="MR">घरात सतत
दुसऱ्यांवर अवलंबून</span>, <span lang="MR">विषण्ण मन. मनासारखे काहीच घडत नव्हते. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">कमुआत्याच्या लहानपणाची गोष्ट माझ्या वडिलांनी मला
सांगितली. त्यांना कोणी सांगितली माहीत नाही किंवा त्यांना थोडे थोडे आठवत असावे. माझ्या
आजीचे एक गुरुजी होते. मंगळूरकर गुरुजी त्यांचे नाव. माझी आजी फार मानायची त्यांना.
कमुआत्याची फार श्रद्धा मंगळूरकर गुरुजींवर. गुरुजींनी काही सांगितले की शिरसावंद्य
पाळणार. हे का</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">? <span lang="MR">असच का</span>? <span lang="MR">कधी विचारले नाही.
एक दिवस आमच्याकडे गुरुजी आले. आजीने कमुला त्यांच्या पाया पडायला लावले. त्यांना म्हणाली
हिचे काहीतरी करा. सदा दुःखी असते</span>, <span lang="MR">उदास बसलेली असते. गुरुजी
म्हणाले बरोबर आहे. उदास बसणार नाही तर काय करणार. एकतर तुम्ही तिच्या मनासारखे करा</span>,
<span lang="MR">तिला शिकवा. नाहीतर तिने परिस्थिती समजून आपली आवड निवड परिस्थितीला
अनुरूप अशी करून घेतली पाहिजे. त्या वेळेला कमुआत्याचे वय पंधरा वर्षांचे होते. गुरुजीने
तिला विचारले लेकरा काय झाले. कमुआत्या गप्प उभी. मग गुरुजीच बोलू लागले </span>– <span lang="MR">अगं आपल्या आवडी खूप असतात पण आपण निवड करायची आपल्या परिस्थितीला साजेशी.
</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">पण गुरुजी मला घरकाम करायला आवडत नाही. मला शिकायचे
आहे कमळाताई पुटपुटली. आता गुरुजी गंभीर झाले. आजीला म्हणाले पोरीला शिकवा. त्यांनी
घरच्यांना बरेच समजावले. रागावले. गुरुजींना कळून चुकले आमच्या घरच्यांमध्ये कमळाताईला
शिकवायची इच्छाशक्ती नाही. घरच्यांना समजावण्यात वेळ घालवून चालणार नाही. उदास कमळाताई
स्वतःचे काहीबाही करून घेईल. ह्या सगळ्याचा मनात हिशेब धरून गुरुजी घरातल्यांना म्हणाले
"तुम्ही शहाणे व्हा नाहीतर मी असे समजेन की तुम्हाला जीवनाचे रहस्य समजलेच नाही
अजून. मग पोरीलाच जीवनाचे रहस्य सांगावे लागेल". </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">“</span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">नुसतेच
आनंदी राहा आनंदी राहा असे सांगण्याने कोणी आनंदी होत नाहीत. आनंदी राहायचे, हा आपण
घेतलेला एक निर्णय असतो. हे शक्य व्हायला आधी जीवनाचे रहस्य समजायला पाहिजे. माणसाला
निवड करण्याची क्षमता व स्मरणशक्ती देऊन देवाने दुःख दिले आहे</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">”<span lang="MR">. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">ते आंब्याचे दिवस होते. गुरुजींनी आढीतून दहा आंबे
काढले. त्यातले काहीच पिकलेले होते बाकीचे कच्चे व काही तर काळे डाग पडलेले होते. त्यांनी
आंबे एका टोपलीत ठेवले व कमुला म्हणाले </span><span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">“</span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">ह्या
टोपलीतले त्यातल्यात्यात आत्ता खाण्याजोगे किती आहेत ते सांग</span><span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">”</span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">. कमू म्हणाली ह्यात तर चारच आंबे पिकलेले आहेत.
गुरुजी त्यावर म्हणाले की </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">“<span lang="MR">तुला संधी दिली आणि दर वेळेला एकेक
त्यातल्यात्यात आत्ता खाण्याजोगा चांगला आंबा काढायला सांगितला तर किती काढशील</span></span><span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">?”</span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>कमुआत्या
हुशार होती. म्हणाली मग मी त्यातल्यात्यात चांगले असे नऊ आंबे काढीन. गुरूजी </span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">म्हणाले </span><span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">“</span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">अगदी </span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">बरोबर. तसेच आहे जीवनाचे. </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">‘<span lang="MR">त्यातल्यात्यात</span>’<span lang="MR"> काही तरी चांगले करायचे</span></span><span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">”</span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">. </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">’<span lang="MR">त्यातल्यात्यात</span>’<span lang="MR"> हे सार
आहे जीवनाचे. </span>“<span lang="MR">जी परिस्थिती समोर असते ती बदलण्याच्या आपल्या
आवाक्या बाहेर असेल तर </span>‘<span lang="MR">त्यातल्यात्यात</span>’<span lang="MR"> हा मंत्र लक्षात ठेव. एकदा का हे लक्षात ठेवले की मग आपण त्यातल्यात्यात चांगल्या
गोष्टी करायचा प्रयत्न करतो. जे बदलणे आपल्या आवाक्यात आहे ते बदलावे. जे बदलणे
आपल्या आवाक्यात नाही ते स्वीकारावे. परिस्थितीशी तडजोड करणे व परिस्थिती स्वीकारणे
ह्यात फरक आहे. तडजोड दुःख देते. स्वीकार मनःशांती देते</span></span><span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;">”</span><span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">. </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">गुरुजींना समजले होते परिस्थिती अशी होती की कितीही
आवड असली व कितीही सांगितले तरी आमच्या घरचे त्या विधवेला काही पुढे शिकवणार नव्हते.
मग अशा स्थितीत काही असा उपाय करायला पाहिजे की जेणे करून कमू नकळत आनंदी राहून उर्वरित
आयुष्य घालवू शकेल. ते म्हणाले कमुला </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">– “<span lang="MR">मुली</span>, <span lang="MR">माझ्यावर
श्रद्धा असेल तर एक वही शिसपेंसील आण. कमुआत्याला वहीत </span>‘<span lang="MR">श्रीराम
जय राम जय जय राम हे</span>’<span lang="MR"> वाक्य लिहून दिले व म्हणाले. मला हे वाक्य
तू वहीत सतत लिहावेस असे वाटते व लिहिताना पुटपुटल्यासारखे म्हणायचे सुद्धा. जेव्हा
वेळ मिळेल तेव्हा लिहीत जा. ह्याचा अर्थ हा नव्हे की आपले रोजचे काम सोडून हेच लिहायचे.
किंवा रात्री जागून लिहायचे किंवा सकाळी उठून लिहायचे. नाही. आपले सगळे काम जसे आहे
ते तसेच चालू दे पण उरलेल्या वेळेत हे लिही. जेव्हा एक कोटी आठ लाख वेळेला हे वाक्य
लिहिशील तेव्हा तुझी सर्व दुःखे संपतील. तू हे पुर्णकर व मला भेट. तुझ्या जीवनात नक्कीच
फरक पडेल</span>”<span lang="MR">. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">कमुआत्याने दुसऱ्याच दिवसा पासून रामनामाचा असा
जप करायला सुरवात केली. तिच्या रेखीव अक्षरात पानेच्या पाने भरायला लागली. एका ओळीत
दोनदा </span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">‘<span lang="MR">श्रीराम जय राम जय जय राम</span>’<span lang="MR"> व अशा वीस ओळींचे
एक पान. दोनशे पानाची वही भरायला एक आठवडा लागायचा</span>, <span lang="MR">कधी कधी तर
एखादा दिवस लवकरच भरायची. ती रामनामाचा हिशेब काटेकोर पणे ठेवू लागली. हळूहळू तिचे
रामनाम लिहायचा नियम इतका खोल रुजला की आपले काम पटकन आटोपून जेव्हा वेळ मिळेल तेव्हा
ती लिहायला व जप करायला लागली. कामानंतर व काम करताना शिक्षण नाही</span>, <span lang="MR">लवकर आलेले विधवेपण ह्या गोष्टींनी हिरमुसली व दुःखी होणारी कमुआत्या आता इतकी
रामनामाच्या जपात बुडून गेली व त्याची तिला इतकी सवय लागली की त्यातून बाहेर पडणे नकोसे
वाटायला लागले. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">तिचे सगळे लक्ष रामनामात होते. बाकीचे काम
दुय्यम वाटायला लागले. मन रामनामात बुडलेले असायचे. दुःखी राहणारी कमुआत्या हसतमुख
राहायला लागली. तिला लोकांनी मारलेले टोमणे</span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">, <span lang="MR">घरातले काम</span>, <span lang="MR">दिवसेंदिवस व वर्षोवर्षे तेच तेच काम ह्या सगळ्याचे काहीच वाटेनासे झाले. कधी
एकदा काम संपवते व आपल्या वहीत रामनामाचा जप करते असे व्हायचे. रामनामाच्या जपात गुंग
राहू लागली. अशाच काही वह्या लिहून पूर्ण झाल्या. हळू हळू रामनामाचा जप करणे इतके अंगवळणी
पडले की तिने जपाचा हिशेब ठेवणे सोडून दिले. अशीच काही वर्षे लोटली. कमुआत्याने
रामनाम वहीत लिहिणे सोडून दिले. गुरुजींनी सांगितले म्हणून नाही. स्वतःच ठरवले. नुसतेच
मुखाने रामनामाचा जप करायची. जप करण्यात तिला वेगळाच आनंद मिळायचा. सुरवातीला जपमाळ
घेऊन नंतर नंतर जपमाळ घेणे पण बंद करून टाकले. पण रोजची ठरलेली कामे तशीच चालू होती.
ती करताना रामनाम सतत मुखावर. अगदी हळू एकाच लयीत संथ गतीने रामनाम म्हणायची. एकदा
का मन त्या लहरींशी जुळले की आम्ही काहीही करीत असू तरी एकीकडे आम्हाला तिचा जप ऐकायला
यायचा मग आम्ही अभ्यास करीत असो किंवा दुसरे काही तरी. आम्हाला बरे वाटायचे. घरचे सगळे
नीट चालले आहे असा दिलासा मिळायचा. </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">कमुआत्या गेल्यावर तिचे रामनाम आमच्या मनात अजून
घुमते. अजून सुद्धा दूरवर कोठे रामनामाचा जप चालला असेल तर आमचे मन व कान लागलीच त्या
लहरी टिपतात व मनाला बरे वाटते.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 16.5pt; margin-bottom: 11.25pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 11.25pt; text-align: justify; text-justify: inter-ideograph;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-bidi-language: MR;">मंगळूरकर गुरुजींचे नंतर नंतर क्वचितच येणे व्हायचे.
मंगळूरगुरूजींनी नामस्मरण करायला सांगितल्या पासून कमुताई त्यांना बऱ्याच वेळेला भेटली.
कधी नामस्मरणाचा विषय निघाला नाही. तिचा सतत राहणारा प्रसन्न चेहरा पाहून गुरुजी काय
समजायचे ते समजले होते. परिस्थिती स्वीकारणे व तडजोड करणे ह्यातला फरक तिला कळला होता.
तिने परिस्थितीशी सलगी साधली होती. जीवनाचे रहस्य तिला कळले होते.</span><span lang="EN-US" style="color: black; font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<br /><br />
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-87265113340389977262018-07-21T00:57:00.001-07:002018-07-21T01:47:56.002-07:00पप्पूची झप्पी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt;">काल झालेल्या
अविश्वास प्रस्तावात बोलताना खोटे दाखले देऊन असंबद्ध हातवारे करत केलेले भाषण
सगळ्यांनी ऐकले. भाषण संपवताना नंतर प्रसंगाला अनुरूप व साजेसे वागणे सोडून
पंतप्रधानांना उठण्याचा इशारा करत त्यांच्या गळ्यात पडलेला काँग्रेसचा अध्यक्ष
पाहिला. हे ही थोडके नव्हते की काय</span><span style="color: #4c4c4c; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt;">, <span lang="HI">आपल्याला
जागी बसल्यावर कोणाची टिंगल करावी तसे डोळे मिचकावणे म्हणजे बालिशपणाचा कहरच झाला.
स्वतःचे पद</span>, <span lang="HI">समोर कोण आहे व कोठे आहात ह्याचे भान न ठेवून
टीआरपी वाढवण्यासाठी व हिंदू असणे म्हणजे काय हे दाखवण्यासाठी येडपटासारखे गळी
पडायचे हे राहुल गांधीच करू जाणे. हिंदू धर्मात वयाने व कर्तृत्वाने मोठ्यांच्या
लहानांनी पाया पडावे असा प्रघात आहे. गळी नाही पडत कोणी.</span> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FFFFEA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: #4c4c4c; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt;">काँग्रेसचा
पक्षाध्यक्ष म्हणवून घेणाऱ्या राहुल गांधीने आज त्याची मानसिक वैचारिक व बौध्दिक पातळी दाखवली. असल्या माणसाच्या भाषणाला दुजोरा देणारे व वाह वाह करणाऱ्या
लोकांच्या वैचारिक</span><span style="color: #4c4c4c; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt;">, <span lang="HI">बौधिक व मानसिक
पातळीची कल्पना आपोआपच येते.</span> <o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-12200040891181667032018-07-16T22:46:00.002-07:002018-07-16T22:46:36.824-07:00घरगुती औषध : १ - पित्तामुळे होणारी डोकेदुखी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">१)</span></b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span><b><u>पित्तामुळे
होणारी डोकेदुखी</u></b> – </span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-insideh: .75pt solid windowtext; mso-border-insidev: .75pt solid windowtext; mso-padding-alt: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border-bottom: solid 1.0pt; border-color: windowtext; border-left: double 1.5pt; border-right: solid 1.0pt; border-top: double 1.5pt; mso-border-bottom-alt: solid .75pt; mso-border-color-alt: windowtext; mso-border-left-alt: double 1.5pt; mso-border-right-alt: solid .75pt; mso-border-top-alt: double 1.5pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.5pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पित्ताची लक्षणे</span></u><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: double windowtext 1.5pt; border-top: double windowtext 1.5pt; mso-border-bottom-alt: solid .75pt; mso-border-color-alt: windowtext; mso-border-left-alt: solid .75pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-right-alt: double 1.5pt; mso-border-top-alt: double 1.5pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.55pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पित्त वाढले हे
कसे कळावे ते थोडक्यात येथे देत आहे. डोके</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मान दुखायला लागणे, मळमळण्या सारखे वाटणे</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">खूप भूक लागणे पण थोडे खाल्ल्या बरोबर पोट फुगल्या सारखे
किंवा भरल्या सारखे वाटणे, तळहातावर पुरळ येणे. खूप पित्त झाले तर ओकारी सारखे वाटणे
किंवा ओकारी होणे</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">किंवा पाठीवर व दंडावर
पुरळ उठणे, डोळ्याला दिसण्यास तातपूरता त्रास होणे ह्या सगळ्या किंवा ह्यातली काही
लक्षणे उद्भवतात.</span><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: double windowtext 1.5pt; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.5pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">साहित्य</span></u><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: double windowtext 1.5pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-right-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.55pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">खजूर</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काळ्या मनुका</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पादेलोण</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आमसुले</span><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: double windowtext 1.5pt; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.5pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विधी</span></u><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: double windowtext 1.5pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-right-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.55pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">२ खजूर</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">८ काळ्या मनुका</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">टीचभर पादेलोण</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">२ आमसुले अर्ध्या कपात रात्री भिजत घालावीत (कोणाला मिक्सर
मधून काढून घ्यावसे वाटले तर घ्यावे. ह्याच प्रमाणात चार दिवसाचे औषध करून फ्रीज
मध्ये ठेवल्यास सोपे जाईल. जास्त दिवसाचे केल्यास ते आंबुसते व खाण्यास योग्य राहतं
नाही).</span><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: double windowtext 1.5pt; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.5pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मात्रा</span></u><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: double windowtext 1.5pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-right-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.55pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवसातून एकदा सकाळी
अनशा पोटी भिजलेले मिश्रण सेवन करावे. ज्यांची पित्तकारक प्रकृती असते त्यानी
रोज घ्यावे. </span><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: double windowtext 1.5pt; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.5pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">औषध लागू पडले हे कसे समजावे</span></u><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: double windowtext 1.5pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-right-alt: double windowtext 1.5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.55pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">उगाच व अवेळी
लागणारी भूक कमी होईल. डोके दुखणे कमी होईल (दुखलेच कधी तर सौम्य दुखेल). उन्हात
हिंडताना सुद्धा डोके दुखण्यावर नियंत्रण राहिल. पोटाला हलके वाटेल. शौचाला नियमित
होईल. पुरळ उठणे कमी होईल. </span><u><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></u></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border-bottom: double windowtext 1.5pt; border-left: double windowtext 1.5pt; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-bottom-alt: double 1.5pt; mso-border-color-alt: windowtext; mso-border-left-alt: double 1.5pt; mso-border-right-alt: solid .75pt; mso-border-top-alt: solid .75pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.5pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">औषधाच्या कृतीची साभार पोच<o:p></o:p></span></u></div>
</td>
<td style="border-bottom: double windowtext 1.5pt; border-left: none; border-right: double windowtext 1.5pt; border-top: none; mso-border-left-alt: solid windowtext .75pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .75pt; padding: 0in 5.4pt 0in 5.4pt; width: 245.55pt;" valign="top" width="327">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कर्नल रणजित
चितळे<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br /></div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-84795484813697984392018-07-16T22:41:00.000-07:002018-07-16T22:41:05.468-07:00घरगुती औषधे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपल्याकडे पिढ्यांपिढ्या
पासून वापरातली आयुर्वेदिक औषधे आहेत. त्यातली बरीचशी आपल्या स्वयंपाकघरात सापडणारी
असतात व त्यामुळे वेळी अवेळी आपल्या हाताशी राहतात. काही लागले व जखम झाली की आपण चटकन
हळद लावतो. हळद लावणे आता वैद्यकीय दृष्ट्या इष्ट मानले गेले आहे. आपल्या आजी</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आजोबा किंवा आई वडिलांकडून आपल्याला जी औषधे कळली त्या त्या
औषधांचा आपण वापर करतो</span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण एका पिढीहून दूसऱ्या पिढी पर्यंत पोहोचेतो त्यातली काही औषधे विसरली जातात.
हळूहळू आपण साधी पण प्रभावी औषधे विसरू लागतो. पण आता विसरू लागलेली व माहीत
नसणारी औषधे विविध लोकांकडून संकलित करून एका जागी आणणे इंटरनेट मुळे सहज शक्य झालेले
आहे. </span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बोलघेवडा संकेत स्थळाच्या
माध्यमातून मी एक नवे पान सुरू करत आहे त्यात आपल्या कोणाला नेहमीच्या आजारांवर सोपी
औषधे माहीत असतील तर ती मला </span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;">ranjit.chitale@gmail.com </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वर पाठवा. मी बोलघेवड्याच्या पानात समाविष्ट करेन. जर
का एखादे प्रभावी औषध तुमच्या स्वतःच्या अनुभवावरून असेल तर येथे द्यावे. ऐकीव किंवा
इंटरनेट वरून डाऊनलोड करून देऊ नये.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>सुरवात
म्हणून मी मला माहीत असलेले एक औषध देत आहे. त्याच साच्यात बसेल असे लिहून पाठवावे.
सोबत आपला दूरध्वनी क्रमांक दिलात तर मी पानावर चढवण्या आधी आपल्याशी बोलून मला खात्री
करता येईल. औषधाच्या श्रेयनामावलीत आपले नाव दिले जाईल. </span><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ansi-font-size: 20.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">फक्त घरगुती औषधेच द्यावीत. आयुर्वेदात काही धातू (चे भस्म) किंवा रस हे
वापरले जातात. ते जरी प्रभावी असले तरी त्याला वैद्यांचा सल्ला लागतो. ह्या
संकेतस्थळावर अशी औषधे नाही दिली जाणार. धातू किंवा रसाचे सेवन वैद्याना विचारूनच करावा.
व त्यामुळे अशी औषधे येथे दिली जाणार नाहीत तरी अशा औषधे येथे कृपया देऊ नयेत. </span></b><b><span lang="EN-US" style="font-size: 20.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-70803286546231851802018-06-12T01:08:00.003-07:002018-06-12T01:25:10.979-07:00हताशा, घाई व नैतिक दिवाळखोरी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">राहुल गांधींचे लहानपण
ऐषारामात गेल्यामुळे व त्यांच्या घरचे प्रमुख राजकारणात उच्चपदस्थ राहिल्यामुळे
त्याला सत्तेची सवय लागली आहे व सत्तेच्या बाहेर राहणे म्हणजे जलबिन मछली सारखे
वाटायला लागले आहे. लवकरात लवकर कसे पंतप्रधान व सत्ता हातात येईल ह्याचा विचार
सतत चाललेला दिसत आहे. त्यासाठी वाटेल तो अट्टहास चालू झाला आहे.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पहिल्यांदी केंब्रिज
अनॅलिटीका कडून डाटा विकत घेतल्याच्या तथाकथित बातम्या आल्या. त्याचा उपयोग उना व
गुजरातच्या निवडणुकांमधून भ्रमराने केला गेला. </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्या नंतर जिग्नेष मेवाणीशी
साठगाठ घालून सगळ्या भारतात व भाजप प्रणीत राज्ये कसे दलित विरोधात आहेत हे
दाखवण्यासाठी माओईस्टांबरोबर मैत्रीकरून दंगे घडवले गेले. </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मोदींच्या विरुद्ध कट
उघडकीला आला तेव्हा पुढे हे प्रकरण वाढत जाणार हे जाणवले. २०१९ च्या निवडणुका संपे
पर्यंत हे असेच चालू राहणार.</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अरुंधती रॉय सारखे लोक राष्ट्राविरोधात बोलत
राहणार</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मेवाणी सारखे विष कालवत
राहणार.</span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पैसे घेऊन काही पत्रकार व लेखक आग लावत
फिरणार. </span><span lang="EN-US" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ह्या सगळ्यांपासून आपण सावध राहिले पाहिजे व
इतरांनाही वेळोवेळी सावध केले पाहिजे.</span><span lang="EN-US" style="mso-ansi-language: EN-US;"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3796815025415792948.post-7016437547141796922017-06-15T00:51:00.000-07:002017-06-15T00:51:23.874-07:00हिंदू साम्राज्य दिन<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> १६७४ ज्येष्ठ
शुक्ल त्रयोदशी </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">उस दिन शिवाजी को राज्याभिषेक किया गया और राजे शिवाजी हिंदवी
स्वराज्य के छत्रपति हो गए। आज उस घटना को
</span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">३४३</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल हो गए। इस दिन को हिंदू साम्राज्य दिन कहा
जाता है। इस मौक़े पर भारत के इतिहास में झांकना जरूरी है। </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">पाठशालाओं में जो इतिहास पढाया जाता है वों सिर्फ पिछले सौ</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> - </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">दो सौ साल का पढाया जाता है। हमारे पाठ्यक्रम में अँग्रेज़ों</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">का शासन, आजादी</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">के लिए किये हुए प्रयास, गांधी और काँग्रेस
का इतिहास ही होता है। क्रांति कारकों</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">के प्रयासों</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">के उपर पूरे किताब में बस एक दो पंक्ति या होती है। उसके अलावा, हमको सिखायी
जाता है फ़्रांसीसी क्रांति, रूसी क्रांति। पहला और दूसरा महायुद्ध सीखते सिखाते दसवीं कक्षा में शिक्षार्थी पहुँच जाते है और
हमारे इतिहास सीख</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ने पर पूर्ण विराम</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">लग जाता है।</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">ये ढाई पन्ने का टेढ़ा तिरछा इतिहास पढ़ने</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">के बाद पाठकों को ऐसे लगने लगता है की भारत पहले टुकड़ों</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">में बटा था और अंग्रेज आए और तब जा के पहली बार भारत को उसे एक राष्ट्र होने का
अहसास हुआ और ये टुकड़ों</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">में बटा भारत एक देश बन गया। और एक
भ्रम मन में रहता है। हम भारतीयों को ये लगता है की भारत पर हमेशा परकीय आक्रमण
होते रहे और पहले सिकंदर, फिर मोंगल और फिर अंग्रेज हमारे उपर राज्य करते रहे।</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .5in;">
<span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">दो ढाई हजार साल पहले इंग्लैंड, अमरीका</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">,</span><span lang="EN-US" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">जर्मनी जैसे देश नक्शा में ढूंढने की कोशिश की तो भी नहीं
मिलेंगे। अमरीका तो कब का</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">खूद की पहचान खो चूका
है। मगर दो ढाई हजार साल पहले और उससे भी पहले भारत – आर्यवर्त – सिंधूस्थान जरूर
मिलेगा। हम अपना इतिहास देखे तो ये भारतवर्ष का इतिहास हमको किमान दो ढाई हजार साल
पीछे ले के जाता है। उससे भी पीछे तक जाता है मगर हम दो ढाई हजार साल तक ही सीमित
रखते है क्यों की उससे पहले इतिहास पुराणों का रूप लेता है। उस</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">२००० साल मे </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">तकरीबन </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">८००</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल हम एक राष्ट्र बनकर
रहे। तरक्की, खुशहाली और सामाजिक प्रगति के लिए काफी होता है </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">८००</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल। </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">३००</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल हम परकीय
आक्रामकों से जूझते रहे। और </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">८००</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल बाह्मनी, मोंगल</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">, </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">फ्रांसी, डच, पोर्तूगीज, अंग्रेज और बाकी यवनों का हमारे देश पर राज्य रहा। दक्षिण
भारत तो लगभग </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">१६०० </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">साल</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">तक एकसंध और परचक्र विरहित रहा। स्वातंत्र्य मिल कर </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">६०</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल हो गए,</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">हमने </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">५ – ६ </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">पीढ़ी यो में इतना बदलाव देखा तो तरक्की खुशहाली और बदलाव लाने में</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">८००</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल बहुत होते है। </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .5in;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">हमारा संक्षिप्त
इतिहास </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">किसी को जानना है तो </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">‘</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">राष्ट्रव्रत</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">’</span><span lang="EN-US" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">पढ़ना पडेगा</span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">। - </span><a href="http://rashtravrat.blogspot.in/p/who-are-we.html"><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">http://rashtravrat.blogspot.in/p/who-are-we.html</span></a><span lang="EN-US" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS";"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> हर
परचक्र और हर </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">अत्याचार का हमने जवाब दिया।</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">सिकंदर – पूरू, महमद घोरी – पृथ्वीराज चौहान</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">, </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">अकबर – राणा प्रताप। पुरातन होने के नाते हिंदू धर्म में कुछ बदलाव आ गया। जो
उस समय के अनुसार हमारे लिए लाभ दायक नहीं रहा बल्कि हानि कारक ठहरा। हमने अपने
उपर सात प्रकार के बंध</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> - </span><span lang="EN-US" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">पाबंदी या लगाई थी।
जैसे की सिंधू बंध, रोटी बंध, बेटी बंध</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">, </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">धर्म बंध आदी। हमारी सोच अलग हो गई। सिकंदर, शक, हूण, कुशाण
आदी आक्रामकों ने आक्रमण किया मगर मोंगल आक्रामकों की सोच अलग थी। वे आक्रमण के
साथ धर्मांतरण करते थे। धर्मांतरण यानी राष्ट्रांतरण। बहुत सारे बुद्ध धर्मी भारतीयों
ने धर्मांतरण किया और बहुत सारे पूर्व के ओर भाग गए। इस वजह से बुद्ध कि इस जनम
भूमि में बुद्ध कम और बर्मा, म्यानमार, थायलॅन्ड आदी में ज्यादा पाए जाते है।</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .5in;">
<span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">अकबर के बाद हिंदू ढीलें पड गए। हमने जैसे की मोंगलों के आगे हार मान ली ।
उत्तर में मोंगल और दक्षिण में निझामशाही, आदीलशाही और कुतूबशाही</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;">. </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">दक्षिण में हमारी हार सदी </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">१३००</span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">में ही शुरू हो गयी थी। इस बिच उत्तर से महा क्रूर अल्लाऊदिन खिलजी ने पूरे दक्षिण
भारत पर अत्याचार करना शुरू किया। बाह्मनी राजे निझामशाह, आदिलशाह कुतूबशाब ने हिंदुओं
को सरदार बना के रखा। उत्तर में और एक अत्याचारी जुल्मी औरंगजेब बादशाह बना। चारों
ओर हिंदुओं की दुर्दशा होने लगी। धर्मांतरण होने लगा। सारे काफरों को झँझिया कर
लगने लगा। हमारे शूर सरदारों ने मोंगल, आदिलशाही, कुतूबशाही और निझामशाही की नौकरी
करनी शुरू की। राष्ट्र भावना हीन हो गयी और खुद के लिए लोग ज़ीने लगे। मोंगल और परकीय हुकूमत में नोकरदार बन गए। लगभग
पूरे देश में यवनी हुकूमत शुरू हो गयी। हिंदुओं पर होने वाले अत्याचारों का उनपे
असर होना थम गया। वे अपनी सरदारकी संभालने में मशगूल रहने लगे। जब लोगों की देश के
प्रती राष्ट्र की भावना हीन होने लगती है तो ये राष्ट्र के लिए ये बहुत हानि
कारक होता है। </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .5in;">
<span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">शिवाजी के पिताजी शहाजी राजे भी अदिलशहा के नोकर थे। पुणे की सुबेदारी उनके पास
थी। शिवाजीकी सोच अलग थी। उसने नौकरी करना पसंद नहीं किया। राष्ट्रनिर्माण में
अपना समय बिताया और </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">३०</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> साल अदिलशहा, निझामशहा,
कुतूबशहा और औरंगजेब से लढ के हिंदू राज्य का निर्माण किया। मगर जब तक राज्याभिषेक
नहीं होता तब तक लोगों का विश्वास नहीं होता। लोगों के मन में भ्रम हो सकता था की
ये सारा हिंदू राष्ट्र के लिए है या फिर आगे जाकर शिवाजी भी किसी यवन की नौकरी
करेगा। ये सब सोच कर जब काशी के मशहूर पंडीत गागाभट ने शिवाजी से छत्रपति बनने की सिफारिश
की तब शिवाजी ने उनकी संवेदना जान के छत्रपति बनने के लिए हाँ कर दी। </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .5in;">
<span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">शिवाजी</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">के छत्रपति बनने</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">से हिंदू साम्राज्य पुनः प्रस्थापित हुआ। लोगों</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">के मन में विश्वास जागृत हुआ। और जीते हुए </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">३००</span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"> कीले और दक्षिण</span><span lang="HI" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">भारत के समुद्र किनारे का सारा परिसर हिंदू साम्राज्य के नीचे आ गया। आगे जाकर
हिंदवी साम्राज्य भारत भर हो गया। दक्षिण के तंजावर से उत्तर के अटक (अभी
पाकिस्तान में है।) तक और प बंगाल से लेकर अंडमान तक हो गया। भारत फिर एक बार
एकसंध हिंदू राष्ट्र बनकर उभरा। ख्रीस्त पूर्व </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">३२६ </span><span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">तक भारत एकसंध था। फिर एक बार चंद्रगूप्त मौर्य और सम्राट अशोक के समय पर भारत
एकसंध हुआ। और शिवाजी के हिंदवी साम्राज्य स्थापना के बाद पेशवा के समय ये राष्ट्र
एकसंध हुआ। </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .5in;">
<span lang="HI" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">हिंदू साम्राज्य दिन का ये महत्व और इतिहास जानना जरूरी है जिनको अपना भारत टुकड़ों
में बटा हुआ लगता था और हमेशा परकीय लोगों के नीचे लगता था, उनके लिए तो बहुत
जरूरी है।<o:p></o:p></span></div>
</div>
राष्ट्रार्पणhttp://www.blogger.com/profile/08690635206214795343noreply@blogger.com0